Bővülő vajdasági hatáskörök

Bár a Vajdaság statútumának még csak a munkaváltozata készült el, a dokumentum máris elkeseredett vitákat váltott ki Szerbiában. Amit a szerb nacionalista ellenzék – a Vojiszlav Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia – eddig megtudott a tartomány készülő alaptörvényéről, elegendő volt arra, hogy össztüzet zúdítson rá, nem kevesebbet állítva, hogy ezzel az okmánnyal „államot hoznak létre az államban”. Azt követelték a Demokrata Párttól – amelynek szakértői az első javaslatot kidolgozták –, hogy vonja vissza a be sem terjesztett, nem is véglegesítetett okmányt, amelynek a bírálók szerint semmiképpen sem szabad a tartományi parlament elé kerülnie. Figyelmeztették a legerősebb kormánypártot, hogy „ne idézze elő a már átélt szerencsétlenséget” (Koszovóra utalva). Kostunicáék szerint ugyanis ezzel az okmánnyal az utolsó lépéseket teszik meg a Vajdaság Köztársaság létrehozása felé. Szerbia politikai destabilizálását emlegetik.
Azok támadják leginkább a szerb alkotmány alapján megszövegezett tartományi statútumot, akik kierőszakolták a Vajdaság számára hátrányosnak tartott szerb alaptörvény elfogadását. Nem kétséges, hogy a tartományi parlament el fogja fogadni a statútumjavaslatot, hiszen már egyedül a Demokrata Pártnak is abszolút többsége van, partnereivel pedig kétharmados többséggel rendelkezik. S mivel nem valószínű, hogy ilyen horderejű kérdésben a Demokrata Párt vajdasági szervezete nem konzultált a belgrádi központtal, nem valószínű, hogy a szerb szkupstina leszavazná a tartományi alaptörvényt. Amit még a radikálisok és Kostunicáék esetleg megtehetnek, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak. Ám a tartományi statútumban semmi olyan nincs, ami ellenkezne az ország legfelsőbb jogi aktusával.
De mi az, ami leginkább irritálja a nacionalista ellenzéket? A javaslat szerint a Vajdaságnak többé nem tartományi végrehajtó tanácsa lenne, hanem ezt a testületet annak neveznék, ami valójában: kormánynak. Tagjait pedig minisztereknek, nem pedig titkároknak. Kifogásolják azt is, hogy a tartományi képviselőház törvényerejű rendeleteket hozhat, s a tartomány külföldi képviseleteket nyithat „gazdasági, tudományos, művelődési, idegenforgalmi kapacitásainak bemutatására”.
Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Szövetség által delegált tartományi kormánytag, aki a jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkárságot vezeti, megerősítette, hogy pártja megállapodott a Demokrata Párttal a közös okmány kidolgozásában, mielőtt az a tartományi kormányhoz kerülne, amely aztán a parlament elé utalná. „Célunk, hogy már kész szöveggel álljunk koalíciós partnereink elé” – hangoztatta Korhecz.
A Vajdaság a most készülő statútummal igyekszik visszaállítani autonómiájának egy részét, amennyit a korlátozó aktuális szerb alkotmány lehetővé tesz. Ez utóbbi korlátozásokra mutat rá a Nenad Csanak-féle Vajdasági Szociáldemokrata Liga, amely az elnöki intézményt is bevezetné a tartományban.
A Vajdaság széles körű autonómiáját Milosevics hatalomra jutását követően vonták meg. Azóta sikerült a tartománynak hatásköréből valamit visszaszerezni, ám az autonómia helyreállítása azóta is várat magára.