Évezredek emlékei Makó közelében

Gazdag régészeti lelőhelyet találtak Makó közelében, a leendő M43-as autópálya nyomvonalán ásatásokat végző szakemberek. A város határától alig egy kilométerre található domb a napokban kiásott szarmata temetővel együtt legalább öt, különféle korokból származó réteget rejt magában.

A júliusban kezdődött munkálatokban a múzeum régészei eddig 40 ezer négyzetméternyi területet vizsgáltak át – közölte Zombori István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója a héten az ásatások helyszínén tartott sajtótájékoztatón. Az autópálya Makót elkerülő 4,2 kilométeres szakaszán szinte összeérnek a lelőhelyek. Eddig is számos település nyomára bukkantak a rézkortól egészen az Árpád-korig – mondta el lapunknak Balogh Csilla ásatásvezető régész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa, az M43-as feltárás koordinátora.
A talajszint alatt alig fél méterre megtalált rézkori sírokban zsugorítva temették halottaikat az ötezer évvel ezelőtt élők. A településtől elkülönülve található sírokban a nőket bal, a férfiakat jobb oldalukra fektették. A régészek egy X. századi köznépi temetőt is feltártak. Érdekesség, hogy a nyugat–keleti tájolású sírokban a halottak karja mellé birkacsigolyákat helyeztek, feltehetőleg a halotti rituálé szerves részeként. A sírokból kerámiák, füles gombok, vaskések és hajkarikák kerültek elő. A régészek egy későbbi, Árpád-kori település nyomait is megtalálták: az épületek, karámok és a tárolóvermek nyomai az egykori állattenyésztő életformára utalnak, az egyik lelőhelyen pedig egy Árpád-kori kemence előtt fekvő kutya csontvázát találták meg. A Makó szélétől alig egy kilométerre található, környezetéből magasan kiemelkedő löszdomb különösen gazdag régészeti leletekben. Az ásatások vezetője beszámolt a legújabb fejleményekről is: a napokban előkerült szarmata temetővel együtt már öt, különféle korokból származó réteget találtak a domboldalakon. Az eddig feltárt hat, dél–északi tájolású, a ruhák összekapcsolására szolgáló bronzfibulákat, üveggyöngyöket, kerámiatárgyakat és állatcsontokat is rejtő szarmata sír ráadásul érintetlen, szemben az Alföldön korábban megtalált, jellemzően kifosztott temetőkkel.
A nagyszabású feltárásokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megbízása alapján végzik a Móra Ferenc Múzeum munkatársai, további két lelőhelyen pedig az ELTE Régészeti Intézetének szakemberei. A kézi és gépi munkákról a KÖSZ gondoskodik. Sokat segítenek még az egyetemista régészhallgatók, a szegediek által végzett feltárásokon így jelenleg körülbelül százan dolgoznak, de fontos a múzeumi szakértők háttérmunkája is. Az előkerült leleteket a későbbiekben Szegeden, továbbá Makón szeretnék kiállítani, ahol eddig még nem volt régészeti gyűjtemény – fűzte hozzá Balogh Csilla.