Gyurcsány, a programbajnok

Sokadik alkalommal állt a közvélemény elé Gyurcsány Ferenc programcsomagot meghirdetni, a nevéhez immár hét program fűződik. Az eddigi tapasztalatok alapján a meghirdetett tervekből csak kevés valósul meg, de olyan is előfordult, hogy a miniszterelnök a meghirdetettekkel ellentétesen cselekedett.

Akormányfő még 2005-ben hirdette meg Száz lépés programját, amelynek már akkor markáns eleme volt az öt évre tervezett adócsökkentés, mintegy 1000 milliárd forint értékben. A tervek között szerepelt az iparűzési adó eltörlése, az ekho megszüntetése (ezek máig megmaradtak), az áfa és a személyi jövedelemadó csökkentése is. A 25 százalékos áfa körbe tartozó termékek ugyan húsz százalékra csökkentek, de az élelmiszerek 15 százalékos áfakulcsa húsz százalékra nőtt, míg az szja nem változott.
A 2006-os választások korteshadjáratában sem szűkölködött a kormányfő az ígéretekben. – Az MSZP többek között azért alkalmas az ország vezetésére, mert szakított az elmúlt évtized hagyományaival, és olyan programot ajánl Magyarországnak, amelybe milliók élete fér bele, és amelyben milliók vágya fogalmazódik meg – kezdte Gyurcsány Ferenc a programbeszédét két éve. – Ezer általános iskolát fogunk felújítani a következő tíz évben – ígérte akkor, ám mivel az iskolafelújítási programot csak a napokban hirdette meg pártja, kijelenthető: ígéretét nem sikerült tartania. Ahogy azt sem, hogy kistérségenként legalább egy tanuszodát építenek, és tornaterem sem épült minden általános iskolában.
2006 májusában megismerhettük a szocialisták Új Magyarország programját. Ígéreteknek az sem volt híján: nyugatos életminőséget, környezetet hirdet. – Építünk és beruházunk, annyit, mint soha korábban. Utakat, vasutat, városközpontokat építünk, átépítünk iskolákat, kórházakat, szabályozunk folyókat – szólt a program. Gyurcsány közölte: nincs szükség új rendszerváltásra, szerinte „nem szükséges, nem is lehetséges”, elég a kialakult viszonyok „okos és mértéktartó kiigazítása”. Ebbe tartozott az országreform, amelynek sarokköve (lett volna) az egyfordulós választás, a kisebb Országgyűlés.
Alig telt egy hónap, máris jött az Új egyensúly program 2006–2008. – Új egyensúlyra van szükség. Ahhoz, hogy megteremtsük ezt az új egyensúlyt, fordulatra és reformra van szükség. […] A fordulatokat reformok sora teremti meg – szólt Gyurcsány az országhoz (is) az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén, ahol nyomatékosította: nincs szükség „sokkterápiára”. – Kis túlzással azt mondanám, hogy nem kell félni, nem fog fájni, de legalábbis nem annyira – hangzott a emlékezetes üzenete. Megígérte: megfeleződik a minisztériumokban a felső vezetők, és negyedével csökken a tárcáknál dolgozók száma, emellett az egészségügy és a nyugdíjreform előkészítését is meghirdette. A tárcáknál valóban voltak leépítések, ám mára – az újonnan létrehozott minisztériumoknak köszönhetően – mintha semmi sem történt volna. A szakma szerint az egészségügyi „reform” az SZDSZ, illetve a kormány egyik legsikertelenebb lépéssorozata lett. A nyugdíjak esetében a rendszer adósságállományát a kormány folyamatosan az új belépőkre próbálja hárítani.
Új év, új program: 2007 őszén ismerte meg az ország a 48 pontot, amely a kormányzati teendőket vette számba 2007–2008-ban. A T. Házban ekkor mondta Gyurcsány: nem enged a negyvennyolcból. A már unásig ismételt – és megvalósulatlan – gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, egészségügyi átalakítás, iskolarendszer-megújítás mellett ekkor jelent meg az Új rend eszméje is. Ez foglalta magába az új pártfinanszírozást, képviselői költségtérítés és a munkavégzés szigorúbb szabályozását. Sokadszor került elő a fekete gazdaság kifehérítésének eddig soha be nem teljesült óhaja is. Érdekes színfolt volt az ez évre tervezett konvergenciaprogram végrehajtása. – 2008 végéig Magyarországnak, a kormánynak és a jegybanknak közösen lesz ilyen programja – jelezte.
Az új cselekvési menetrendre egy hónapot sem kellett várni, októberben szembesülhetett Magyarország a hétpontos „tisztasági csomaggal”. A kormány ezzel kívánt hadat üzenni a politikai szürkegazdaságnak. A tervezet többek között még szigorúbb párt- és kampányfinanszírozást tartalmazott. A tervek jobbára ismét álmok maradtak.
Az idei, a Munka, tudás, tulajdon címre keresztelt évértékelő beszédében a miniszterelnök már arról beszélt, „átkozottul nehéz” másfél évet tudhat maga mögött az ország, olyat, amely „sok csalódást és bizonytalanságot is hozott”. Sietett azonban megnyugtatni a bérből és fizetésből élőket: amit tettek, Magyarországért tették. Rámutatott arra is: ma már olcsóbban működik az állam (miközben növelte a minisztériumok számát), és meghirdette az állam tulajdonában lévő több ezer milliárd forintnyi vagyonnak az ország lakosságának magántulajdonba való átadását, az Új tulajdonosi programot.