Hatvan éve államosították az egyházi iskolákat

Szívem szerint elválasztanám egymástól az egyházi iskolák hatvan évvel ezelőtti államosítását, illetve az állam 2,7 milliárd forintos adósságát a mai felekezeti közoktatás irányába, ám kétségtelen, hogy ugyanannak a szocialista, liberális, szekuláris gondolkodásnak a folyománya a két történet – nyilatkozta lapunknak Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát az iskolák elkobzásáról rendezett budapesti konferencián.

A hatvan évvel ezelőtt kezdődő tanévre már úgy került sor Magyarországon, hogy a mind teljesebben berendezkedő kommunista diktatúra állami tulajdonba vette a felekezeti oktatási intézményeket, amelyek eladdig a hazai iskolarendszer kétharmadát jelentették. Az egyik előadó adatai szerint 5737 általános iskolát, 224 polgári iskolát, 113 gimnáziumot és 98 tanítóképzőt koboztak el az egyházaktól. Erről a mindmáig „ki nem beszélt” kérdésről rendezett tudományos konferenciát a katolikus Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon, 1948 címmel. Az egyházak kommunista rendszerbeli múltját feltárni hivatott alapítvány elnöke, Várszegi Asztrik főapát-püspök a rendezvény szünetében lapunknak kifejtette: a radikálisan megvalósított iskolaállamosítás az egyik legdrasztikusabb beavatkozás volt a kommunisták részéről a keresztény felekezetek életébe, nem csoda, hogy a társadalom mély ellenérzése kísérte. Kérdésünkre, mi a véleménye arról, hogy a hatvanadik évforduló idején Hiller István oktatási miniszter hallani sem akar az Állami Számvevőszék által nyáron megállapított, 2005–2006-ra vonatkozó 2,7 milliárd forint törvénytelenül visszatartott kiegészítő támogatásról, a bencés főapát ezt mondta: „Szívem szerint elválasztanám a két történetet, ám kétségtelen, hogy valahol ugyanannak a szocialista, liberális, szekularizált gondolkodásnak a folyománya, hogy az egyházi iskolákat ma is ennyire negligálja ez a kormány. Az volna a korrekt kormánymagatartás, hogy – ha már egyszer 18 évvel ezelőtt a keresztény iskolák újra beindulhattak – a nekik törvényesen járó finanszírozási adósságokat kifizetik.”
– Az államosítás okkal váltotta ki a korabeli püspöki kar messzemenő rosszallását, hiszen az egyháznak Istentől kapott küldetése, hogy kivegye a részét a szervezett, intézményes oktatásból – mutatott rá a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán lezajlott konferenciát kezdeményező Erdő Péter bíboros, budapest-esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Ezzel többek között arra utalt, hogy Jézus a mennybemenetele előtt a népek tanítására szólította fel apostolait. Felidézte, már Nagy Károly császár is megbízta a papságot azzal, hogy a pasztoráció mellett írni-olvasni is tanítsák a birodalom népeit. – Hazánkban az egyház ezer év alatt elévülhetetlen érdemeket szerzett az oktatásban, miközben az állam ilyen funkciót csak a XVIII. század végétől gyakorol – állapította meg. Megemlítette, hogy a katolikus egyház a múltban rengeteg hátrányos helyzetű gyermeken segített ösztöndíjakkal, és statisztikai tény, hogy egyházi iskolába ma is nagyobb arányban járnak hátrányos helyzetű diákok.
Szabó Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese a Rákosi-diktatúra hírhedt oktatáspolitikájának forrásvidékeként a szovjet bolsevik és a német nemzetiszocialista totalitarizmust jelölte meg. Rávilágított: amint Szovjet-Oroszországban és a hitleri birodalomban, úgy Rákosiék Magyarországán is az új embertípus megteremtése volt az iskolapolitika célja. Mivel a magyar közvélemény messzemenő ellenérzéssel fogadta az egyházi iskolák államosításának hírét, Rajk László belügyminisztersége idején megrendezték a koncepciós pócspetri ügyet. 1948. június 3-án rendőrgyilkossággal vádolták meg a falu katolikus iskolája mellett kiálló lakosokat, a jegyzőt kivégezték, a papot életfogytiglanra ítélték. Mikó Zsuzsa, a Magyar Országos Levéltár főosztályvezetője előadásából kiderült, a per olyannyira koncepciós volt, hogy Olti Ferenc bíró a vádlottakat alig engedte szóhoz jutni, maga mutatta meg a később kivégzett Királyfalvi Miklós jegyzőnek a tárgyaláson, miként kell a puskát tartani.
Azt Balogh Margittól, az MTA Társadalomkutató Intézetének igazgatójától lehetett megtudni, hogy a katolikus egyházban több tárgyalási-ellenállási stratégia létezett – például Mindszenty József bíboros, hercegprímás radikálisabb szembemenetelt szorgalmazott, mint Czapik Gyula egri érsek –, de a cél ugyanaz volt: menteni a diktatúra karmai közül, ami menthető. Ám 1948. május közepén a Szabad Nép hírül adta a teljes körű államosítás szándékát, június 16-án pedig az Országgyűlés meghozta a gyalázatos törvényt, kivéve a fiatalok oktatását az egyházak kezéből. A folyamat levezénylése Ortutay Gyula kriptokommunista kisgazda kultuszminiszter nevéhez fűződött. A folyamatot erős propaganda-hadjárat kísérte, sőt – amint Mindszenty bíboros nyilvánosan sérelmezte – egészen brutális nyomásgyakorlások is történtek, például tanító rendek szerzetesnővéreit meztelenre vetkőztetve bántalmazták.