Hatvannyolc a kommunizmus végének a kezdete volt?

Az 1968-as inváziót megelőző események a csehek és a szlovákok nagy reménységének napjai, hónapjai voltak, amelyet tankok tapostak el, de közös történelmi tapasztalatként megmaradt, s arra ösztönöz bennünket, hogy kormányaink saját népünkért dolgozzanak, közös törekvéseink pedig a két nemzet igazi baráti kapcsolatainak építésére összpontosuljanak – mondta Mirek Topolánek cseh kormányfő az újságíróknak, amikor Robert Fico szlovák kormányfővel közösen megkoszorúzták az egyik 1968-as áldozat, Márie Charousková síremlékét. Charousková diáklány volt 1968-ban, amikor a Varsói Szerződés tagországai bevonultak Csehszlovákiába, és eltiporták az Alexander Dubcek nevével fémjelzett prágai tavaszt. A két kormányfő részt vett az És jöttek a tankok, 1968 című, a prágai nemzeti múzeumban megrendezett kiállítás megnyitóján is.
Együtt emlékezett az 1968. augusztus 21-i invázió évfordulóján a negyven évvel ezelőtti eseményekre a két ország köztársasági elnöke is. Václav Klaus és Ivan Gasparovic Pozsonyban a Komensky Egyetem főépületén lévő emléktáblát koszorúzta meg, amely három diák emlékét őrzi, akiket szintén a szovjet katonák lőttek le 1968-ban. Václav Klaus cseh államfő szerint „Csehszlovákia lerohanása a Varsói Szerződés hadseregei által a kommunizmus tragikus és irracionális voltát bizonyítja, a szabadságvágyat eltipró tankok azonban a kommunizmus végének a kezdetét is jelentették.” Ivan Gasparovic szerint az 1968-as invázió „mementó lehet minden mai politikus számára. Azért kell dolgozniuk, hogy soha hasonló eseményre ne kerüljön sor, mert a tankok még sosem hozták el senki szabadságát.”
A társadalom a politikusokkal szemben sokkal kritikusabb az 1968-as eseményekkel kapcsolatban. A megszállást Csehországban és Szlovákiában is egyként elutasítják a polgárok, ám távolról sem értenek egyet a szlovák kormányfő, Robert Fico értékelésével, amely szerint „amennyiben folytatódhat az emberarcú szocializmus építése, a nyugati országokéhoz hasonló életszínvonalunk lenne”. Egy csehországi felmérés szerint a megkérdezetteknek fele úgy véli, „a totalitarista rendszer eleve nem lehet emberarcú”, s ugyanennyien vélik úgy, hogy „’68 a kommunisták közti hatalmi harc volt csupán”. A felmérés azt is kimutatta azonban, hogy a fiatalok alig tudnak valamit a negyven évvel ezelőtti eseményekről, s nem is érdekli őket a prágai tavasz. Mások mellett Heller Ágnes kapott tegnap kitüntetést Prágában, a megszállás elleni kiállása miatt.