Kijev a Krím-félsziget elszakadásától tart

Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerésével Moszkva egyértelművé tette, hogy a posztszovjet térség határai is megváltoztathatók, vélekednek Kijevben. A politológusok szerint a történtek arra figyelmeztetik Ukrajnát, hogy a nagy északi szomszéd „Krím lakossága szabad akaratának kinyilvánítására” való hivatkozással bármikor bejelentheti igényét a félszigetre is.

Egy ilyen forgatókönyv lehetséges voltát nem zárja ki Viktor Juscsenko sem, aki a grúz– orosz konfliktus kirobbanásakor egyik nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy Európa bármely országa szuverenitásának és határainak felülvizsgálata Ukrajna területi egységének felülvizsgálatához vezethet. Az ukrán államfő egyébként elfogadhatatlannak, az országok területi egységére vonatkozó fundamentális nemzetközi jog megsértésének, míg a külügyminisztérium „kalandor döntésnek” nevezte a történteket. A külügyminisztérium kedden este egyébként lemondta a tárca első helyettese, Jurij Kosztenko tegnapra beütemezett moszkvai tárgyalását is. Az orosz külügyminisztérium sajnálkozással vette tudomásul a döntést, amely szerinte azt jelzi, hogy a hivatalos Kijev a kétoldalú kapcsolatokról folytatandó párbeszéddel szemben a sajtó nyilvánosságát részesíti előnyben. Erre válaszolva Volodimir Ohrizko külügyminiszter újságírók előtt azt fejtegette, szó nincs arról, hogy Kijev elzárkózna a Moszkvával folytatandó párbeszédtől, de előtte szeretne tájékozódni és kielemezni az Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének moszkvai elismerése által kialakult helyzetet, illetve kiértékelni a nemzetközi közösség reagálását. Ohrizko szerint a világszerte nagy nyugtalanságot kiváltó döntés következtében olyan helyzet állt elő, amely Kijev megítélése szerint formálissá és céltalanná tenné a kétoldalú konzultációk felújítását. Ezzel együtt a külügyminiszter leszögezte: Ukrajna változatlanul az Oroszországhoz fűződő normális jószomszédi kapcsolatok elkötelezett híve és ennek függvényében fogja kialakítani álláspontját is.
Ezzel együtt a történtek ismételten rávilágítottak az ukrán politikai elit megosztottságára is. Igaz ugyan, hogy a grúz–orosz konfliktus kirobbanásakor mély hallgatásba burkolózó Julija Timosenko ezúttal a nemzetközi kapcsolatok kérdéseiben illetékes miniszterelnök-helyettes, Hrihorij Nemirja révén késedelem nélkül reagált a történtekre, a kormány „elvi álláspontjának” nevezve Grúzia szuverenitása és területi egysége sérthetetlenségét, ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki politikai erő vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy Ukrajnának is el kell ismernie Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. A Régiók Pártjának elnöke, Viktor Janukovics szerint Moszkva döntése logikus folytatása annak a folyamatnak, amelyet a nyugati országok indítottak el Koszovó függetlenségének az elismerésével. A volt kormányfő szerint a második világháborút követően kialakult határok sérthetetlenségének rendjét akkor rombolták le, amikor Szerbia hozzájárulása nélkül hirdették ki Koszovó függetlenségét. Szerinte ebben a kérdésben nem szabad kettős mércét alkalmazni, következésképpen Ukrajna akkor jár el helyesen, ha tiszteletben tartja Abházia és Dél-Oszétia népének akaratát. A kommunisták egyelőre ugyan nem foglaltak konkrét állást a kérdésben, de a párt parlamenti frakciója éppen tegnap jegyeztette be a verhovna radában azt a határozattervezetet, amely elítéli Grúzia Dél-Oszétia népe elleni agresszióját, illetve javasolja az államfő elleni bizalmatlansági eljárás megindítását. Szerintük ugyanis azzal, hogy Juscsenko a grúz–orosz konfliktus kérdésében egyértelműen Tbiliszi mellé állt, megsértette Ukrajna nemzeti érdekeit.