Koncepció nélküli kormányzás

Évek óta hiányzik a kormányzat megfontolt regionális gazdaságpolitikája, ami enyhíthetné az egyre súlyosabb munkanélküliségi gondokat, de a jövő sem túl biztató, hiszen az Új Magyarország fejlesztési terv is egy „papírtigris”, tényleges tartalom nincs mögötte – közölte lapunkkal Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem docense, munkaerő-piaci szakértő.v

Miközben a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) hónapról hónapra arról számol be, hogy a munkaügyi hivataloknál regisztrált állástalanok száma rendre meghaladja a 400 ezer főt, s a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban a munkaképes korú lakosság alig több mint a fele jelenik meg a munkaerőpiacon, az ország nyugati felében és Budapest vonzáskörzetében egyre nagyobb gondot okoz a képzett munkaerő hiánya. Közben a regionális különbségek egyre erőteljesebbek. Az FSZH adatai szerint az előző év azonos hónapjához viszonyítva idén júliusban is – az országos trenddel ellentétben – mind Közép-Magyarországon, mind Nyugat-Dunántúlon csökkent a nyilvántartott álláskeresők létszáma, míg a leghátrányosabb helyzetben lévő Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon az átlagosnál nagyobb mértékű emelkedés következett be a munkanélküliek számában. Országos szinten a nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és álláskereső) népességhez viszonyított aránya július végén 9,5 százalékos volt. A legrosszabb, 17,2 százalékos mutatóval Észak-Magyarország és 16,8 százalékossal az Észak-Alföld rendelkezett. Mindeközben az ÁFSZ a közép- és nyugat-magyarországi régióban több mint tízezer tartósan betöltetlen munkahelyet tart nyilván.
Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem docense, munkaerő-piaci szakértő szerint az ország gazdasági fejlettségének különbségei jönnek ki a munkaerő-piaci számokban is. Mint mondta, logikus módon ha az ország a gazdasági termelés terén több részre szakad, akkor ezt a munkaerőpiac is követi. Úgy véli, az elmaradottabb térségben élők akkor kaphatnak esélyt az elhelyezkedésre, ha az állam csökkentené a bérre rakodó járulékokat, mivel nyilvánvaló, hogy az ország azon fele, amely nem jelenik meg a munkaerő-piaci kimutatásokban, dolgozik, de a magas adók miatt feketén. Emellett fontos lenne ösztönözni a vidéki beruházásokat, fejleszteni kellene a közlekedési infrastruktúrát és növelni a munkaerő versenyképességét, kiemelten a szak- és nyelvoktatást.
Gulyás László szerint mobilitás hazánkban azért nem jöhet szóba, mert egyrészt a gyakori költözködésnek nincsenek meg a hagyományai, másrészt a lakhatási és az utazási gondok is sokszor bizonyulnak megoldhatatlannak. Példaként említette, hogy ma az emberek többsége 20-30 éves futamidőre vásárol lakást, és ezzel gyakorlatilag röghöz köti magát. Emellett – tette hozzá – a lakások árkülönbsége sem teszi lehetővé, hogy valaki keletről egyszerűen nyugatra költözzön. Mint mondta, a hazai munkaerő után fizetendő magas járulékok csökkentése mellett megfelelő munkaerő-piaci programokkal az inaktív munkanélküliek munkaerőpiacra való újbóli bevonására is szükség lenne. A napokban megjelent Ne a munkanélküliséget, a munkát támogasd! című tanulmánykötetében az egyetemi docens konkrét példát is említ, mégpedig az angliai Bradford városában alkalmazott módszert. Ennek lényege, hogy a civil szervezetek együttműködésével, önkormányzati és állami közreműködéssel, olyan hátrányos helyzetű munkanélkülieket képeztek ki munkaügyi tanácsadóknak, akik később sokkal empatikusabban tudtak segítséget nyújtani az állást vállalni akaró munkanélkülieknek. Ilyen projektek hazánkban is sikerrel indultak például Kecskeméten, Kalocsán és Szegeden – mutatott rá Gulyás László.
A szakértő a szakmunkáshiánnyal kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy annak elsődleges oka, hogy a szakmunkásképzést a sorozatos átszervezésekkel teljesen szétverték. Emellett a magyar középosztálybeli családok zöme diploma megszerzésére sarkalja gyermekét, miközben elképesztő mértékben romlott a felsőoktatás színvonala. – Ez azt jelenti, hogy egy kis vidéki főiskolán még a leggyengébb képességű gyerek is tud diplomát szerezni, esetleg olyanok is, akiknek még az érettségi is sok – tette hozzá. Problémának nevezte még az etnikai kérdést is, hiszen a 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzettek jelentős része cigány. E körben elengedhetetlen lenne az általános iskola elvégeztetése, s a szakmunkásképzőkbe való terelésük, amihez viszont sok pénz, motivált tanárok és az alanyok részéről akarat a tanulásra és felemelkedésre lenne szükség.