időjárás 7°C Vilma 2022. december 5.
logo

Normális pártügyek

2008.09.24. 22:00

A magyar közélet legnagyobb gondja, hogy kitüntetett szereplői, közülük is elsősorban a pártok, nem tudnak normálisan viselkedni. Az még hagyján, hogy kampányidőszakban huzakodnak, veszekednek, civakodnak egymással, de a ciklus közepén is képesek nekiesni a másiknak, méltatlan módon kígyót-békát kiabálni, vádaskodni, haragszomrádot játszani, kibabrálni, tőrbe csalni, gáncsot vetni.
Szerencsére van a palettán egy teljesen normális társaság is, akiktől leckét vehetnének a közélet szereplői helyes magaviseletből és elvhű politizálásból (amennyiben a hatalmi és anyagi érdekek hisztérikus képviseletét elvszerűségnek nevezzük). Az MDF – mert róla van szó – tagjai és vezetői, a többi, abnormális párthoz hasonlóan szintén szoktak torzsalkodni, ám nem politikai ellenfeleikkel, hanem szövetségeseikre, jótevőikre támadnak rá nagy előszeretettel, de kedvelt elfoglaltságuk az is, hogy saját soraikból irtsák ki az ellenséget. A párt két évtizedes története leírható elhatárolódások, kiátkozások, belső tisztogatások, kizárások permanens folyamataként, amelyet a mindenkori vezetők önálló arculatkeresésének, újabban a normális Magyarország politikájának szoktak nevezni.
Egy ilyen pártnak csak egy komoly, megbízható, korrekt, kiszámítható, szellemileg-lelkileg kiegyensúlyozott elnöke lehet. Minden MDF-es tudja, hogy a fenti leírás kizárólag Dávid Ibolyára illik, ezért az elnökválasztások alkalmával nincs is ellenfele. Idén Almássy Kornél személyében kihívója akadt az „örökös” elnök asszonynak, amely ambíció roppant bajokat zúdított a fiatal politikus fejére. Dávid Ibolya talpnyalói mélységesen felháborodtak, hiszen egy „normális demokráciában” nincs abnormálisabb és antidemokratikusabb eljárás, mint jelöltként elindulni egy előre lepacsizott elnökválasztáson. Almássy, az eleve vesztesnek hirdetett pozíciója ellenére mégis egyre népszerűbb lett, egyre több támogatót szerzett, így a lejáratására szánt primitív rágalmakat ideje volt valami fajsúlyosabbal felváltani.
S akkor hirtelen és váratlanul csöngetett a postás Dávid Ibolya ajtaján. Egy ismeretlen feladó által küldött hangfelvételt kézbesített, egy titokban rögzített telefonbeszélgetés lemezét, amelyből sorra-rendre kiderül, hogy Almássy megbízott egy vagyonvédelmi céget, keressen Dávid lejáratására alkalmas adatokat. A felvétel szinte bűzlik a manipulálatlan hitelességtől. A hívó fél, Tóth János, a vagyonvédelmi cég egyik vezetője Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának meséli el, névvel, címmel, különleges ismertetőjelekkel, hogy minő érdekes és izgalmas feladatot kaptak. Almássyn kívül megnevezi még a hajdani Fidesz-kormány két magas rangú tisztviselőjét, csak az hiányzik a teljes komforthoz, hogy Orbán Viktort is belekeverje. Egyáltalán, aki megbízást kap az MDF és Dávid Ibolya elleni adatgyűjtésre, az miért az OTP-vezérrel beszéli meg. Az OTP-nek kedvezményes hitelkonstrukciói lennének kémkedésre, zsarolásra, politikusok lejáratására? Felesleges, hiszen elhangzik, hogy Stumpfék finanszírozzák az akciót. Akárhogy nézzük, ez a telefonbeszélgetés csak arra volt jó, hogy titokban rögzítsék, s kínos helyzetbe hozzanak vele néhány közéleti embert.
A lehallgatott baráti csevegés elérte célját. Az egykori Bodográf moziban tartott MDF-választmányi ülésen Almássy Kornél viszszalépett az elnökjelöltségtől, s – csodák csodája – mellette az Almássy bejelentése után hirtelen megszaporodó többi aspiráns is. Helyreállt az MDF-ben normálisnak tartott demokrácia rendje.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.