Saját és idegenség

Boldogok a vadászrepülőgépek, mert tudják, hogy mi az idegen, és tudják, hogy mi a saját. A Gripenek úgynevezett idegen-saját felismerő készülékkel vannak ellátva. E készülék szerint minden NATO-gép saját, a nem NATO-gépek pedig az idegenek. Egyszerű képlet. Kinn a bárány, benn a farkas. Jó bácsi, rossz bácsi. Rákosi elvtárs szerint „a határ a csillagos ég”, ám a rómaiak reálisabban gondolkodtak a határról. Ők itt a földön kijelölték a limest, a Római Birodalom határát. A limesig a népek barátsága, túl az Óperencián barbárság, fenség, titok, idegenség, ismeretlenség, terra incognita, fehér foltok s a sötétség fejedelmei. Állítólag a kínai nagy fal az egyedüli műtárgy, amely az űrből is megtekinthető. Az is limes volt. Egyszer ugyan David Copperfieldnek sikerült légiesítenie, amúgy viszont évszázadokon keresztül hirdette, hogy eddig, ne tovább. A túl már nem világ. A világ a saját, a túl a halál.
Szinte minden bonyolultabb szervezet működéséhez elengedhetetlen egyfajta idegen-saját felismerő készülék jelenléte. A mi beépített idegen-saját felismerő készülékünk az immunrendszer. Immunrendszerünk ugyancsak az idegenség ellenében határozza meg, mi is a saját. Olyannyira, hogy immunszupresszió – az immunrendszer mesterséges, gyógyszeres elnyomása – nélkül a szervezet kilöki az idegen, beültetett szívet, az hiába dobog. A szervezetnek a lét fenntartásánál fontosabb a „nemzeti sajátosság”, az identitás fenntartása. A szervezetnek eredetileg nem az számít, hogy szív, hanem az, hogy kié. A tulajdonjog. A sajátosság. A kutya is, ha kilép az utcára, ott kezdi, hogy pisil. Kijelöli a territóriumot. A kutyák megragadtak a Checkpoint Charlie-nál, a schengeni határtalanságig még nem jutottak el.
Immunológiai alapelv szerint gyanúsan érthető a világ, ám ez az értés korlátozott. Bizonyos helyzetekben az idegen-saját felismerő készülék használhatatlanná válik. A nyelvben például mi az idegen és mi a saját? Jövevényszavakról beszélnek a nyelvészek, de mi a törzs? Az Árpád apánk által nyereg alatt behurcolt pár száz ősmagyar szó? Az Ómagyar Mária-siralom szókészlete? Vagy a Mátyás király alatt beszélt nyelv? Szép demagógia idegen szavak által ostromlott erős várnak, erődnek ábrázolni szegény magyar nyelvünket, ám az effajta hasonlatok csak érzelmileg igazak, valójában nem visznek közelebb a magyar nyelv lényegének és fejlődésének megértéséhez. A lényeg márpedig az, hogy a nyelv olyan erő, amely szervíteni képes. Ami kontextusba hoz. Ami szervült és kontextusba került, az lesz a saját, eredetétől immár függetlenül.
A természet sem érthető meg és védhető meg az immunológiai felfogásra hivatkozva. Dél-Amerika és Észak-Amerika élővilága hosszú ideig egymástól izolálva fejlődött, amikor aztán a két kontinens egyszer csak újra összeért – összenő, ami összetartozik? –, akkor a saját birodalmakat idegen fajok özönlötték el. Mi a különbség aközt, amikor egy földnyelvre netán egy kóbor kókuszdió hurcol be nem őshonos fajokat vagy egy hajó? Van-e a természetnek olyan eredeti állapota, amely természetvédelmi munkával helyreállítandó, mentsük, ami menthető alapon, vagy az a természet, ami most épp történni akar?
A szellem világában szintúgy kérdés, hogy mi az idegen és mi a saját. A szerzői jog szerint létezik szellemi tulajdon. Egy mű, egy gondolat lehet valakié, de a világszellem valódi működése sohasem jogtiszta. Dynamic Tower című szösszenetemben pár hete már érintettem ezt a témát. Hogy kié is a puskapor. Azé, aki feltalálta, vagy azé, aki hadi célokra alkalmazta s így mintegy kontextusba hozta? Ma a felhasználás nagyobb hatású a feltalálásnál, s ez visszaélésnek tűnik. Olyan, mintha a tanítvány szembeköpné mesterét. És hányszor esik meg ez! Amikor burgonyát vagy kukoricát eszünk, avagy valamely celebünk kokaintól köpec, akkor egy indián kultúra kerül közép-európai kontextusba, amikor pedig a csúcstechnológiában Kína lekörözi az Egyesült Államokat, akkor egy euro–amerikai evolúciós történet kerül más kontextusba, és szervül oda.
Ha figyelünk, észrevehetjük, a new age, az ezotéria is eredetvizsgálat nélkül importált fogalmakkal erősíti magát. Az okkult előadók gyakorta beszélnek a jobb féltekés szemléletmód előnyeiről a bal féltekés szemléletmódhoz képest. Arról bezzeg nem esik szó, hogy a két félteke aszimmetrikus működését a modern agykutatás fedezte fel állatkísérletekkel és EEG-vizsgálatokkal. Az ezotéria világában a jobb féltekés szemléletmód ősi bölcsességnek tűnik. Légy jóban a Plútóval! A Plútót ugyancsak a korszerű csillagászat fedezte fel, majd az asztrológia kisajátította, saját kontextusába hozta. Vagy itt van a rezgés. A kvantummechanikában meghatározott jelentésű rezgés, valamint energia szavak az ezotéria világán belül ugyancsak úgy hatnak, mint az időtlen, paracelsusi patinájú bölcsesség allegóriái.
Az efféle igénybevételeket korlátozni nyilván lehetetlenség, az viszont mégiscsak intő jel lehet, hogy Radovan Karadzsics természetgyógyászként működött az illegalitásban. Olykor nem árt megnézni, ki honnét jön, és mely eszme honnét való. Néha nem árt egy kis eredetvizsgálat. És olykor azt sem árt tudni, hogy mi hová megyünk, s ha tartunk egyáltalán valahová, akkor majdan hová jutunk.