Terebélyesedő német adatvédelmi botrány

Várhatóan válságtanácskozással nyitja meg a nyári szünetet követő új ülésszakát a német parlament. A kirobbant adatvédelmi botrány terjedelme messze felülmúlja a kezdetben vélt nagyságrendet. A harmincesztendős múltra visszatekintő személyi adatkezelés védelmét szolgáló törvény nem felel meg a modern technika lehetőségeiből adódó veszélyeknek. Számtalan politikus az ezzel összefüggő jogok felvételét szorgalmazza az alkotmányba.
A lavinát a harminchat éves Detlef Tiegel, egy lübecki call center alkalmazottja váltotta ki, amikor tizenhétezer polgár adatait tartalmazó CD-t juttatott el Schleswig-Holstein tartomány fogyasztóvédelmi szervezetéhez, és felhívta a figyelmet a bizalmas adatokkal (név, lakcím, telefonszám, bankszámlák) folyó illegális kereskedésre. „Azt akarom, hogy megszűnjenek az ilyenfajta manipulációk” – mondta Tiegel, majd hangoztatta: az általa átadott CD csak a jéghegy csúcsának számít, mivel összesen 1,5 millió személy adatainak birtokába jutott. A Hansaservice cég volt alkalmazottja azóta követőkre talált, egy a hannoveri rendőrségnél jelentkezett férfi bevallotta, 2,5 millió adattételt sikerült összegyűjtenie, és három alkalommal eladnia. A Focus magazin értesülése szerint az adatok ára darabonként öt cent és egy euró között mozog. A vevők sorában vezető szerepet játszanak a szerencsejátékok szervezői és a mobiltelefonok forgalmazásával foglalkozó cégek. A pénzintézetekre vonatkozó értesülések a visszaélések széles palettáját nyitják meg a bűncselekményekre hajló vállalkozások előtt, amelyek hasznot húznak a bankszámla-tulajdonosok gondatlanságából és figyelmetlenségéből is. Az idősebb korosztály tagjai meglepően könnyen adják meg adataikat a különböző lottótársaságok különleges felkészítésen átesett és gyors nyereséggel kecsegtető munkatársainak, ugyanakkor nem kísérik megfelelő figyelemmel bankszámláik alakulását, amelyeken az onnan illegálisan lehívott, viszonylag kis összegek elkerülik a figyelmüket. A visszaélések kapcsán erősödik a bankokkal szembeni kritika is. „A pénzintézeteknek sokkal figyelmesebben kellene ellenőrizniük a forgalmat, különben feltárul a kapu az illegálisan megszerzett adatokkal űzött visszaélések előtt” – hangsúlyozta Peter Schaar, a parlament adatvédelmi biztosa.
A politikusok táborából elsőnek Renate Künast, a Zöldek frakcióvezetője követelte az adatvédelmi törvény reformját és a polgárok adatvédelmi jogainak felvételét az alaptörvénybe. Hasonló értelemben foglalt állást Sebastian Edathy (SPD), a Bundestag belügyi bizottságának a vezetője, és egyben utalt a visszaélések tetteseire kiszabható büntetések megszigorításának fontosságára. Brigitte Zypries (SPD) szövetségi igazságügy-miniszter ígéretet tett az adatvédelmi törvény felülvizsgálatára.
Az adatlopás a Deutsche Telekomot sem kímélte. A konszern adatbankjába illegálisan beférkőzött call center máris eladta az onnan illegálisan megszerzett adatokat.