Berlinben rendezték meg a hét végén a Magyar–Német Fórum 18. közgyűlését. A konferencia címe: Az Európai Unió szerepe a regionális és globális feladatok megoldásában: magyar és német szempontok jelezte, hogy az idén a gazdaság kerül a kétoldalú konzultációk középpontjába.
Az első nap a politikai értékelések jegyében telt. Szájer József EP-képviselő beszédében kijelentette, hogy Magyarország az erős EU-ban érdekelt. Ezt többek között az ázsiai gazdasági kihívással indokolta. Ugyanakkor bírálta az unió következetlenségét, amely anélkül kezdte újra a kaukázusi válságot követően Oroszországgal a felfüggesztett tárgyalásokat, hogy az akkor megfogalmazott követeléseire akár egy mondattal kitért volna.
A második napon a német közönség a gazdasági munkacsoport ülésén a vitában már kikövetelte, hogy a programban megadott adóelméleti kérdéseken túl arra is válaszoljanak az előadók, miként lett az éltanuló Magyarországból bukott diák.
Bokros Lajos szerint a pénzügyi válság legfontosabb oka a rendkívül rossz teljesítményt nyújtó és drágán működő magyar állam. Hiszen a magyar gazdaság és a bankrendszer ma sem nyújt rosszabb teljesítményt, mint egy évtizede, az elmúlt időszakban mégis elveszítette az ország minden korábban meglévő versenyelőnyét.
Bokros az adóelkerülés kapcsán kulcskérdésnek nevezte, hogy a polgárok milyen minőségű szolgáltatásokat kapnak befizetéseikért cserébe. Mint mondta, nem növeli adózási hajlandóságukat, ha azt látják, hogy minden befizetett forint felét ellopják. Kijelentette, a posztkommunista országokban szinte teljes egészében hiányzik a közösségtudat, a polgárok a közjót sem az államon keresztül kívánják szolgálni. Úgy fogalmazott, a 25 milliárd dolláros készenléti hitel csak arra jó, hogy egy évig életben tartsa a teljesen kiszáradt állampapírpiac miatt csődveszélybe került államot. Hogy utána mi lesz azt, senki sem tudja.
Elemzése egy pontja, miszerint az utolsó komoly reform Magyarországon a nyugdíjrendszer 1998-as átalakítása volt, vitára ösztönözte Varga Mihályt, a panel társelnökét. A parlament költségvetési bizottságának elnöke szerint, a mostani válságot csak tovább mélyítette volna, ha a Fidesz-kormány tovább államtalanít, mint azt Bokros követelte. Gerhard Harms, a brandenburgi tartományi kormány államtitkára, úgy összegezte a panel tanulságait, „hülye, aki Magyarországon becsületesen” megfizeti köztartozásait.
A közös energiapolitikát elemző zárópanelben Németh Zsolt úgy vélte, Európa mindmáig képtelen volt választ adni Moszkva érdekszféráinak elismerését követelő igényeire. Bírálta a számos tagállamnál tetten érhető „schröderizmust”, a kelet-közép-európai uniós tagállamok érdekeinek kiszolgáltatását rövid távú energiapolitikai haszonszerzés reményében.
Rainder Steenblock, a zöldek Bundestag-képviselője szerint Moszkva legalább annyira, ha nem inkább függ Európától, mint az az orosz energiától. Az orosz költségvetést 90 dollár körüli olajárral tervezték. A mostani zuhanó energiaárak következményei drámaiak egy olyan országban, amelynek exportja hetven százalékban energiahordozókból és a nyersanyagokból áll.
Így hazudik Gyurcsány pártja a 13. havi nyugdíjról