Kevesebb pénzt kap a Vajdaság

A Vajdaságból újfent figyelmeztették Szerbiát, hogy megrövidíti a tartományt. Ez alkalommal Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, a tartományi kormány tagja hívta fel a figyelmet: a költségvetés tervezetében csupán 35 milliárd dinárt (forintban az bő háromszor annyi) szán a belgrádi pénzügyminisztérium a Vajdaságnak az azt megillető ötvenmilliárd helyett.

Ezúttal nem is kell Belgrádnak nagyon megindokolnia a döntést, hiszen a pénzügyi válság költségvetési megszorításokat követel. Ám ez esetben bonyolultabb a kérdés, s nem a választási ígéreteket kérik számon a belgrádi vezetésen a Vajdaságból, hanem az alkotmányos tételt, amely szerint az ország költségvetésének hét százalékát kitevő része illeti meg a tartományt. Annak a szerb költségvetésnek a hétszázalékos része, amelynek 30 százaléknál is nagyobb hányadát a Vajdaság adja. A VMSZ máris bejelentette, ha ez így marad, képviselőik nem támogatják a költségvetést.
A vajdasági pártok minden választási kampány során megígérik, hogy meg fogják akadályozni a tartomány folyamatos gazdasági kizsákmányolását. Ezt azonban csak akkor tehetnék meg, ha meglenne hozzá az eszközük is, vagyis az autonómia. Talán a vajdasági alaptörvény – amelynek szerbiai parlamenti elfogadását az idénre tervezték, de a belgrádi halogatás miatt csak a jövő év elején kerülhet majd napirendre – megerősíti majd a megtépázott autonómiát, persze, ha ebben a formában fogadják el, s ha a tartomány élni is tud majd a statútum adta lehetőségekkel.
Vajdaság a centralizációval nehézkessé tett gazdasága és a pénzek elvonása ellenére még mindig a legfejlettebb régiója az országnak. Következésképpen a külföldi beruházók számára a legvonzóbb is. Mégis ez a Vajdaság csak árnyéka a húsz évvel ezelőtti önmagának, amikor is a régi Jugoszláviának is a legfejlettebb közigazgatási egysége volt Szlovénia után. Egy kimutatás szerint jelenleg mindössze hatvan százalékát adja a 15 évvel ezelőtti társadalmi össztermékének. A visszafejlődés természetesen sokkal nagyobb, hiszen bele kellene számolni a gazdasági növekedést is. Ismeretes, a Milosevics-rezsim idején a tartomány gazdaságát teljesen kiszipolyozták, a visszaesés sokkal nagyobb volt, mint az úgynevezett szűkebb Szerbiában.
A gazdaság sorvadásával egyidejűleg olyan változások is bekövetkeztek a tartományban, amelyek valószínűleg megnehezítik a gyorsabb talpra állást, ha meglesznek majd hozzá a feltételek. A Vajdaságból ugyanis másfél évtized alatt mintegy százezer őshonos kisebbségi (többségükben magyar) és tízezer ugyancsak őshonos szerb (képzettek, fiatalok) vándorolt ki, ugyanakkor (a negatív népszaporulat ellenére is), hatvanezerrel nőtt a lakosság száma.