Eljött az ideje, hogy minden jóérzésű, józan gondolkodású, hazáját szerető ember kijelölje, mekkora távolságra áll tőle Magyar Péter. Az önjelölt zsebmessiás ugyanis mostanában azt hazudja, neki nincs szüksége az úgynevezett óellenzékre a Fidesz-kormány megbuktatására és a nemzeti együttműködés rendszerének leváltására.
Notórius hazudozása közben egy pillanatig sem zavarja az a tény, hogy az Orbán-fóbiásokból összeterelt követőinek kilencven százaléka 2022-ben még pont ennek az óellenzéknek valamelyik pártjára szavazott.
Sokan egyébként most sem az ő két szép szeméért vagy slim fit gatyájáért állnak mellette, csupán annak a kegyetlen átverésnek az áldozatai, hogy a lehallgatókészülék alakú telefontolvaj reális alternatívát kínál a nemzeti kormánnyal szemben. Nem kínál semmit, ez világosan kiderült nagykanizsai összetartásukon, amit valamilyen rejtélyes okból kongresszusnak hazudtak, de a löttyös indulattól elvakult tömegnek nincs is szüksége semmilyen pártszerű megnyilvánulásra, éppen elég az az illúzió, hogy éppen tesznek valamit ott álldogálva és csápolva a végletekig gyűlölt Orbán elzavarása érdekében. Nem tesznek, és kegyetlenül fájdalmas lesz majd az ébredés, de ez legyen az ő gondjuk.
Érdekesebb, amint egymásnak feszülnek az indulatok az ellenzéki térfélen még sertepertélő balliberális politikusok és a saját propagandájától egyre jobban elaléló tömeghipnotizőr között.
Hadházy Ákos például azonnal bejelentkezett a Tisza előválasztási bohóckodásába, ami ismét a hegylakós játék szisztémájára épül, amiben a végén csak egy maradhat.
Erre azt bírta válaszolni neki Magyar Péter: Semmilyen szinten nem kívánnak együttműködni az „óellenzék” pártjaival és politikusaival, akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak a Fidesz uralmához, legitimizálták a rendszert vagy éppen alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy valódi alternatívát nyújtsanak vele szemben. Hozzátette, tudják, hogy mind a kormány, mind az óellenzéki szereplők részéről óriási erők fognak megmozdulni, hogy pártját összemossák a korábbi sikertelen ellenzéki szereplőkkel vagy éppen megpróbálják mindenféle háttéralkuba, közös indulásba belekényszeríteni.
Ez az érvelés annyi sebből vérzik, hogy ép elmével szinte lehetetlen elemezni. Politikai vita helyett inkább egy mentálisan súlyosan zavart, téveszmés ember pszichiátriai tesztjének részleteire hasonlít. Nem véletlen, hogy a legtöbb támadás eddig inkább balliberális oldalról érte. A lényeg, hogy ez is hazugságokon, csúsztatásokon és tévedéseken alapul, mint a zsebmessiás minden megnyilvánulása. Ha csokorba szedjük, milyen óellenzéki figurákat vont már be eddig is közérzetromboló kampányába, elképedünk. Kéri László, Tóth Péter MSZP-s kampányguru, Horn Gábor, Kőszeg Ferenc, Kuncze Gábor, Demszky Gábor, Csillag István, valamint Kéri felesége, Petschnig Mária Zita, aki Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon tanácsadója is volt már, főleg a hajdan volt SZDSZ környékéről csatlakoztak. Szintén a Tiszát ajnározza Bojár Gábor, aki pénzelte már Juhász Pétert, Márki-Zay Pétert, Karácsony Gergelyt és a Momentumot is, de ott nyüzsög Hann Endre, aki a tizenöt százalékos Tisza-vezetést sugalló manipulatív közvélemény-kutatások legfőbb szakértőjévé lépett elő az utóbbi időben. Tényleg érthetetlen, hogy a lószerszámok szakértője, Hadházy miért lett pária ilyen összeállítású csapatban.
Ám a leginkább tudathasadásos kijelentések azok, amelyek az asszisztálásról, a legitimizálásról szólnak egy olyan ember szájából, aki éppen azzal nyerte el a kormányt megbuktatni akaró nemzetközi baloldal támogatását, hogy „belülről jött”, jól ismeri a rendszert, ami ellen csatába küldik. A
Az nem zavarja ezeket a globalista köröket, hogy az ilyet mifelénk leginkább aljas árulónak tartják, a gazdasági stagnálásból eredő csalódottságot meghatározóbbnak gondolják, mint a szeretet és összefogás erejét.
Még a brit közszolgálati médium budapesti tudósítója, Nick Thorpe is azt állítja a BBC oldalán, hogy Orbán Viktort jobbközépről fenyegeti a veszély, ami miatt majd hatalma szétporlik. Sajátos látásmód, az biztos, hiszen a Fidesz tábort még a manipulatív mérések szerint sem sikerült megbontani az elmúlt egy évben.
De árnyaltabban közelíti meg Magyar Péter eredettörténetét a momentumos Szabó Szabolcs, aki szerint „ófideszes” meg az, aki fideszes politikus, fideszes vezérigazgató, fideszes igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági tag volt. Illetve rendszeresen ott csápolt Tusnádfürdőn meg minden fideszes rendezvényen. Mennyire hiteles egy ilyen új ellenzéki, aki minden tekintetben áruló lett, tehetnénk fel a kérdést, ha Orbán-fóbiások lennénk. De így inkább azt gondoljuk, egyétek csak egymást, és vesszetek össze minél jobban.
Ám azt le kell szögeznünk, hogy ez az áruló igazából soha nem tartozott közénk. Beette magát a sorainkba, pőre érdekből beházasodott egy sikeres közegbe, majd amikor nem jöttek be a számításai, hátba szúrt mindenkit.
A megtisztulás része volt elveszíteni. A kérdés már csak az, ki a frásznak kell egy ilyen alak.
