Negyvenkét évvel azután, hogy bezárták a Baudouin királyról elnevezett kutatóállomást, Belgium az Antarktiszon húszmillió eurós költséggel sarki tudományos központot épített. Az Alin Hubert belga sarkkutató-mérnök tervei alapján létrehozott Erzsébet királynő állomást két belga miniszter, több tudós és körülbelül tizenöt, a programban részt vevő magáncég nyitotta meg vasárnap. Hubert tizenkét évvel ezelőtt az Antarktiszt sílécen érte el.
A kutatóközpont teljes mértékben saját energiatermeléséből működik. A nyolcszögű, űrhajó formájú bázis egy szakadék peremén, „gólyalábakon” áll, néhány kilométerre a Soer Rondane hegységtől északra. Az állomás fő feladata az lesz, hogy a közelben lévő mély jégrétegeket kutassa. Tetőszerkezetén napkollektorokat helyeztek el, a további szükséges energiáról hatalmas szélkerekek gondoskodnak. Belül egy nagyon okos rendszer engedélyezi vagy tiltja le a különféle készülékek – számítógépek, rádiók – működését attól függően, hogy mennyi energia áll rendelkezésre. Az állomás tervezett élettartama huszonöt év, ez idő alatt éghajlati és mikrobiológiai kutatásokat végeznek a tudósok. A belga, japán, francia, brit és amerikai szakértőkből álló csoport már el is kezdte a munkát.
Pieter De Crem belga védelmi miniszter az ünnepélyes megnyitón kijelentette: „nagyon fontos az, hogy egy kis ország megmutassa, miként tud egy nagy nemzetközi erőfeszítésben részt venni”. A bázis egy olyan, ezer kilométeres övezetben helyezkedik el, amelynek egy-egy szélén japán, illetve orosz kutatóállomás működik. A belga kormány részben finanszírozta a magánerőből kivitelezett beruházást. A megnyitón Hubert kijelentette, céljuk többek között, hogy fiatalokat nyerjenek meg a tudománynak.
origo.hu
Így hazudik Gyurcsány pártja a 13. havi nyugdíjról
