Kivilágított részegek

A N Y A N Y E L V Ü N K

Illuminált állapotban van – mondják a becsípett, ittas, részeg emberre. Persze inkább az enyhén becsípettre. Mert az illuminált enyhítő kifejezés. A részegnek nem jár elnézés. A részeget a magyar nyelvben az egyik háziállathoz szokták hasonlítani.
De miért illuminált az enyhén ittas ember? A szó sok nyelvben megvan, s mindenütt a világossággal van kapcsolatban. Az ittas ember megvilágosodott?
A magyarázatért a nyelvtörténethez kell fordulnunk. Az illuminál végső soron latin eredetű, a lumen, luminis (fény, világosság) szóra megy vissza, igei változata pedig: in-luminare (= illuminare: bele+világít). (A lument önállóan a lángész tréfás megnevezésére használjuk a magyarban.) Aki tehát illuminál, az kivilágít valamit. A középkori latinban létrejött az illuminál igének a művelődéstörténetben máig használt új jelentése: fest, illusztrál. Részletesebben: kéziratos kódexet művészi iniciálékkal és képekkel díszít, illetve általánosabban: rajzot, kőnyomatot, acélmetszetet díszít. Ennélfogva beszélünk „illuminált” (azaz rajzokkal díszített) kéziratos könyvről (kódexről). A kódexeket kézi festéssel díszítő mester: az illuminátor. Illuminátusoknak, azaz megvilágosodottaknak nevezték a felvilágosodás korában, 1776-ban létrejött, a szabadkőművességhez hasonló, egyházellenes titkos társaság tagjait.
Az angolban az illuminate jelentésköre gazdag: (főnévként) isteni sugallattól megvilágosodott ember; eretnek; (igés formában) megvilágít, kivilágít; felvilágosít; tisztáz, megmagyaráz, fényt derít valamire; iniciáléval, képekkel díszít, kifest stb. Egy épület (dísz)kivilágítását is az illumináció (illumination) szóval nevezik meg. Az angolul tudók számára különösen érdekes lehet a kivilágítás és a részegség közötti kapcsolat feszegetése.
A németben ugyancsak él az illuminál (illuminieren) ünnepélyesen kivilágít, valamint a megvilágosít és a díszít jelentés. És a németben alakult ki az illuminiert (illuminált) átvitt jelentése: ittas, be van csípve (er ist ziemlich illuminiert). A magyar nyelv a németből vehette át ezt a pejoratív, bár a „matt részegségre” nézve mégis enyhítő jelentést, és meglehetősen elég régen, mert már 1807-ben előfordul nálunk. De vajon hogyan alakult ki a világít, díszít jelentésből a részeg? Föltehetően úgy, hogy az ittas, részeg ember arca (többnyire) vidám, mosolygós, derűs: mintha ki lenne világítva… Vagyis: hasonlóságon alapuló névátvitellel, metaforával van dolgunk. Az illuminált persze „döglött” metafora, mert nem is a magyar nyelvben alakult ki, ráadásul már alig tűnik föl az érintkezés szemléleti alapja, most is csak az érdekes egybeesés: világítás–ittasság kapcsán kezdtünk el elmélkedni ezen, s kutattuk ki a lehetséges megoldást. A világosság és a vidámság kapcsolatát sajátos magyar szólás is „megvilágítja”. Ilyen például a fényes kedvében van, azaz vidám, jókedvű. A vidámságtól pedig már csak egy ugrás a becsípettség…
Vigyázat: vidám estéken a szórakozóhelyek körül nem „kivilágított” részegek, hanem derűs, mosolygós, kerek arcú illumináltak, egyéb dülöngélő emberek föltűnése várható!