Összeomlás szélén a külkereskedelem

A gyenge forint ellenére óriási mértékben, több mint 30 százalékkal esett a magyar export januárban, és a nagyon gyér hazai keresletet mutatja, hogy az import is közel ugyanilyen arányban csökkent. Az export hasonló mélyrepülésére a rendszerváltás óta nem volt példa. Mindez a vártnál jóval több hazai munkahely elvesztését és az idei GDP öt-hat százalékos visszaesését eredményezheti.

Tragikusan alakult januárban a magyar külkereskedelem: a forint árfolyamának gyengülése ellenére hatalmasat zuhant a külföldön értékesített hazai áruk menynyisége, és összesen 46 milliárd forintos mínuszt mutatott az export és az import egyenlege. Kivitelünk lényegében az összeomlás jeleit mutatja: 2008 januárjával összehasonlítva a visszaesés 31 százalékos, ilyen mértékű mélyrepülésre a rendszerválás óta nem volt példa. A hónapok óta tartó csökkenés mellett egyelőre még az alagút végét sem látni, mivel az export 84 százalékát a recesszióba került uniós tagállamokkal bonyolítjuk le, sőt legfőbb célpiacainkon két számjegyű zuhanást mutatnak az új ipari megrendelések. Számunkra rendkívül rossz hír, hogy Németországban az ipari termelés közel húsz százalékot csökkent januárban éves szinten, amelyre a német újraegyesítés óta nem volt még példa az ország gazdaságában. Baj van a hazai export zuhanásának gyorsuló ütemével is: a magyar külkereskedelmi termékforgalom tavaly októbertől bekövetkezett visszaesése idén januárban ugyanis még tovább gyorsult. További negatívum, hogy a gázszállítás akadozása ellenére a kivitel nagyobb ütemben csökkent, mint a behozatal. Mindez kétszeresen is a hazai munkahelyek csökkentését vonzza maga után: egyrészt az exportra történő termelés lecsökkenése mérsékli a keresletet, másrészt az import kiszorítja a hazai terméket és ezzel a munkaerőt.
Mindebből következik, hogy csak a hazai munkahelyek megtartásával, illetve lehetséges bővítésével csökkenthető a válság hazai hatása. Szakértők szerint éppen ezért elhibázott a belső kereslet költségvetési megszorításokkal történő visszafogása, amely a hazai gazdaság kettős megfojtásával járna.
Az MKB Bank elemzése szerint a zuhanás fő oka a külső kereslet visszaesése, amely főként a jármű- és az elektronikai iparág esetében már-már összeomlást jelent. Ezen szektorok bedőlése hazánk számára különösen kedvezőtlen. – Sajnos a fő mutatók, mint például a beszerzési indexek és az új rendelések nem utalnak arra, hogy a közeljövőben élénkülésre számíthatnánk – mutat rá az elemzés.
A bank szerint a gyengülő hazai belső fogyasztás miatt a behozatal szűkülni fog, de még így is mintegy félmilliárd eurós külkereskedelmi hiányt becsülnek erre az évre.
– A magyar export lényegében összeomlott, ilyen mértékű zuhanásra senki sem számított – fogalmazott lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint az idei GDP is megsínyli a brutális visszaesést. A lakossági fogyasztás, a beruházások és a kormányzati kiadások mellett ugyanis a hazai GDP-ben kiemelt jelentőséggel bír az export, mivel Európa egyik legnyitottabb országa vagyunk. Az import csökkenésével kapcsolatban Suppan hangsúlyozta, hogy a hazai fogyasztás több oldalról is nyomás alatt van: a devizahitelek törlesztőrészleteinek növekedése, a munkahelyek megszűnése és a keresetek csökkenése miatt egyre kevesebb a lakosság elkölthető jövedelme. Különösen aggasztónak nevezte, hogy a német ipari megrendelések drámai mértékben zuhannak, és a külföldi kereslet szűkülését szemlátomást a forint gyenge árfolyama miatti kedvezőbb magyar árak sem tudják tompítani. Suppan szerint csak az év második felében várható javulás az export teljesítményében. A Takarékbank az ipari termelés látványos visszaesése miatt mintegy 4,5 százalékos gazdasági visszaesést jósol az idei évre, amely jóval pesszimistább, mint a kormány legfrissebb prognózisa. Hasonlóan negatív képest festenek más szakemberek is: Róna Péter közgazdász a köztelevízió tegnap reggeli műsorában úgy nyilatkozott, hogy idén biztosra vehető az ötszázalékos GDP-zuhanás, éppen ezért minden költségcsökkentésből megmaradó forrást most a munkahelyek megőrzésére kellene fordítani.

Tartalékolnak a bankok. Akockázatkerülés fokozódása miatt, valamint a hitel/betét arány javítása okán továbbra is inkább a Magyar Nemzeti Bankban helyezik el szabad forrásaikat a kereskedelmi bankok. A jegybank adatai szerint hitelnyújtás helyett inkább kéthetes MNB-kötvénybe vagy egynapos jegybanki betétbe fektetik a pénzt a bankok. A magas, 9,5 százalékos alapkamata is hozzájárul ahhoz, hogy a pénzintézetek inkább az MNB-ben fialtatják pénzüket. A gyenge forintárfolyam miatt a külföldi követelések értéke 670 milliárd forinttal nőtt februárban.