A magyar fogoly története

A következő kronológiában a magyar és bolíviai sajtóban megjelent információk alapján próbáljuk meg rekonstruálni Tóásó Előd ügyét. Ahol más hírforrás az értesülést nem erősítette meg, vagy azonosítani tudtuk az első közlőt, megjelöltük a forrást. Mindamellett a más sajtótermékekben megjelentek hitelességét nem tudtuk ellenőrizni.

2006. szeptember 5–7. Tóásó Előd részt vesz a Székely Légió képviseletében egy 44 órás túlélőversenyen Dunaújváros és Adony között a légió alapítójával, Révész Tiborral.

2008. november 11. Tóásó Bolíviába utazik Eduardo Rózsa-Flores meghívására: az ígéret szerint megismerheti Dél-Amerikát, szerepelhet egy filmben, és informatikai munkával jó fizetésre tehet szert. Decemberben hazajön, majd februárban visszatér (Tóásó április 16-i kihallgatási jegyzőkönyve szerinti vallomása).

2008. december 11.–2009. január 11. Révész Tibor, a Székely Légió vezetője Bolíviában tartózkodik; az interneten toborzott 16 külföldi kiképzését végzi (Los Tiempos bolíviai napilap).

2009. április 16. Kommandósakció a Santa Cruz-i Las Américas szállodában: Eduardo Rózsa-Florest, Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert megölik, Tóásót és Mario Tadicot elfogják.
A bolíviai rendőrfőnök szerint Evo Morales elnök meggyilkolására készültek.

2009. április 17. Eltemetik Rózsa-Florest Santa Cruzban (El Deber napilap), de nem tudni, kik kérték ki a holttestet, mert a közeli családtagok már elmenekültek Bolíviából, ugyanakkor az iszlám hit szerint egy napon belül el kell temetni a holttestet (Bors: Berze József barát, Szászvári Linda barátnő, Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség feje).
Tóásó védelmét a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége látja el.

2009. április 18. A La Paz-i San Pedro börtönben előzetes letartóztatásba helyezik Tóásót, terrorizmussal és „az állam biztonsága elleni támadással” vádolják – a védelem képviselői is az előzetest kérték biztonsági óvintézkedésként (még az eredetileg kijelölt ügyvéd védi Tóásót). Dwyer holttestét átadják az ír konzulnak.
Az Országos Rendőr-főkapitányság házkutatást tart Rózsa-Flores szurdokpüspöki házánál.

2009. április 19. Edwin Rojas, a bolíviai ügyvédi kamara elnöke a két fogoly szabálytalan elzárásáról beszél, hiszen csak 24 órán át lehetne elszigetelni őket a nyilvánosságtól.

2009. április 20. Bartos Miklós, a La Paz-i tiszteletbeli konzul az ügyvéd társaságában találkozik húsz percig Tóásóval, aki egyszemélyes cellában van a San Pedróban. A konzul számára nem világos, mivel vádolják Tóásót, mert még nem zárult le a rendőrségi vizsgálat.
Kikérik Magyarosi holttestét.
Morales azt állítja, a terroristák Santa Cruz elszakítására törekedtek. Alfredo Rada belügyminiszter szerint az elfogottak elismerték részvételüket a Saúl Ávalos autonómiaügyi miniszterhelyettes és Julio Terrazas bíboros elleni merényletben (ABI bolíviai hírügynökség).
Az ellenzéki Podemos elnöke, Oscar Ortiz szenátor szerint a rendőrség likvidálta a terroristákat, szó sem volt tűzpárbajról, és a kreált üggyel az ellenzéki vállalkozókat próbálja hitelteleníteni Morales.

2009. április 21. A magyar külügy követeli a hivatalos tájékoztatást Bolíviából, a helyszínre utazik a Buenos Aires-i magyar nagykövet, aki együttműködik majd az ír kollégával. Magyarország kész segíteni Magyarosi holttestének hazaszállításában.
Balázs Péter első miniszteri sajtótájékoztatója: az írek által szorgalmazott nemzetközi vizsgálat nem szolgálja az ügyet, jogalap a kétoldalú fellépéshez van.
Tóásó visszautasítja a kirendelt ügyvédet, a Külügyminisztérium segít ügyvédet szerezni Tóásónak, de a költségeket nem állja.
Bolíviában öt kormánypárti és három ellenzéki képviselőből álló parlamenti bizottság alakul a feltételezett terroristacsoport ügyének kivizsgálására.
Komoly bolíviai ügyvédi irodát kér fel a Máltai Lovagrend. Nagy Károly András, a lovagrend magyar külügyminisztere szerint Tóásó éhezett a börtönben, mert az ételért is fizetni kell, de azóta sikerült pénzt küldeniük neki. A bolíviai hatóságok államtitokként kezelik az ügyet, és tíz napig az ügyvédek sem férhetnek hozzá az iratokhoz. Nagy szerint semmilyen bűncselekményt nem ismert el Tóásó, és nem volt tűzharc a magyarok és a támadók között. Kérik a magyar hatóságokat, állítsanak ki erkölcsi bizonyítványt Tóásónak, hogy cáfolni lehessen a bolíviai híreszteléseket, miszerint büntetett előéletű.
Az M 1 bemutatja Kepes András utolsó interjúját Rózsa-Floresszel.

2009. április 22. Józsa Mátyás Buenos Aires-i nagykövet meglátogatja Tóásót a börtönben; szerinte eddig csak egyszer hallgatták ki a bolíviai tiszteletbeli konzul és ügyvédje társaságában. Magyarország még nem kapott hivatalos értesítést az eseményekről. Józsa tárgyal Juan Ramón Quintanával, a bolíviai elnöki hivatal kabinetfőnökével, és tudatja, ha meglesz a hivatalos értesítés, a magyar állam kész együttműködni a kivizsgálás érdekében. Józsa szerint Tóásó nem terrorista, nem tudta, miben vesz részt, amikor meghívták. A nagykövet nehezményezi, hogy Tóásót bántalmazták az őrizetbe vételkor, a sérülés nyomai jól láthatóak, ezért orvosi vizsgálatot kértek.
Megvannak az engedélyek, hogy elindítsák Magyarosi holtteste hazaszállításának eljárását – Románia hivatalosan elfogadta a magyar diplomácia segítségét.
A Magyar Vöröskereszt gyűjtést rendez Magyarosi holttestének hazahozataláért. Dénes (Tóásó) Edit este beszél telefonon testvérével, aki furcsán kommunikál; nővére szerint begyógyszerezhették, vagy zsarolják, ahogy a családot is: titokzatos telefonhívásokat kaptak, pénzt követelt egy ismeretlen, hogy jobb helyre kerüljön Tóásó (Népszava-információ a nővértől).

2009. április 23. Tóásó bolíviai ügyvédje, Rigoberto Paredes Ayllón (két ügyvédje van, a másik Claudia Abasto) szerint felröppent a hír, hogy letartóztattak még két magyart a kommandósakcióval összefüggésben (a La Razón napilapban jelent meg, hivatalos értesítés nincs).
Tóásó ügyvédje panaszt emel a bántalmazás és a bűnvádi eljárás során esett több szabálytalanság miatt az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottságánál (nyilatkozta az El Debernek).
A bolíviai igazságügyi minisztérium hírzárlatot rendel el, mert szerinte a sajtó kiforgatja az információkat.
Morales az ENSZ központjában azt mondja: nincs titkuk, szívesen látják a külföldi nyomozókat.

2009. április 24. A magyar külügyminisztérium nem tud a másik két magyar letartóztatásáról, még mindig nem kaptak hivatalos értesítést Bolíviából. Józsa Mátyás nagykövet szerint esetleg szükség lesz személyi védelmet fogadni Tóásó ügyvédjének, valamint tolmács kell Tóásónak, mert sem angolul, sem spanyolul nem beszél megfelelő szinten.
Felveszik az orvosi látleletet Tóásóról az ügyvéd jelenlétében.
A parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatja Marcelo Sosa ügyészt és a nyomozócsoportot vezető Johnny Aguilera őrnagyot, majd a bizottság egyik tagja azt mondja, a „terrorista bandának” nyolc tagja volt, hárman szökésben vannak.
Morales rendeletet készít elő, amely alapján elkobozzák azoknak a vállalkozóknak a vagyonát, akikről kiderül, hogy szoros kapcsolatban álltak Rózsa-Flores csoportjával (La Razón napilap).
Morales pártja a kommandósakció óta újra egységes, az elnök áldozatnak mutatja magát (El Deber napilap).
Roger Valverde bíró veszi át az ügyet, mert Betty Yaníquez bírót alkalmatlanságra hivatkozva Tóásó ügyvédje elutasította. Indoklás: nem kapott értesítést, és védencét nélküle vitték arra a szombati (április 18.) tárgyalásra, ahol lejátszották volna a terroristákról készült háromperces felvételt (nem világos, hogy volt-e meghallgatás, és lejátszották-e a felvételt; La Razón).

2009. április 26. Gyűjtést rendeznek Tóásó ügyvédjének költségeire.

2009. április 27. Kepes nem hibázott, amikor nyilvánosságra hozta a Rózsa-Flores-felvételt, mondja az ügyvédje, arra reagálva, hogy április 24-én, pénteken bejelentette a bolíviai kormány: jogi lépéseket tesz Kepes ellen, mert hallgatása veszélyeztette az ország integritását.
Tóásó elutasította a román konzuli segítséget írásban is.

2009. április 28. A La Razón napilap meg nem nevezett forrása beszélt Tóásóval és Tadiccsal a börtönben, ahol állítólag beismerték, hogy felforgató csoport tagjai voltak – Tóásót „ártatlanabbnak” nevezte.
Az El Deber szerint megint új bíró van, Nancy Parra, aki meghallgatta a kulcsfontosságú tanút, az „Öreget” (később nem bukkan fel ennek a bírónak a neve).

2009. április 29. Hivatalos jegyzékben értesítette Magyarországot Bolívia a „terrorista akcióról” (13 nappal az eset után).
Az Európai Unió nagykövetei kísérik figyelemmel Tóásó ügyét: Kenny Bell nagykövet és Nigel Marcus Baker, a soros EU-elnök Csehország nevében eljáró brit nagykövet. Majd Spanyolország, Hollandia és Franciaország nagykövete is vállalja a nyomon követést.

2009. április 30. Józsa Mátyás nagykövet szerint koncepciós perként kezelik Tóásó ügyét, egész teóriát építettek fel nem létező bizonyítékokra, és „hozzáírtak egy történetet”. A három és fél perces, az állítólag a támadás tervezéséről készült videofelvételről azt mondja, nagyon rossz minőségű, valószínűleg mobiltelefonnal készült, és a hang nem kivehető.
Bolíviai lapok szerint volt egy titkos ügynök Rózsa-Flores csapatában, a sajtó szerint Tadic, mert jól van, és nem volt megbilincselve. Józsa Mátyás Tóásó ügyvédjétől úgy értesül, lehetett besúgó a csoportban.

2009. május 3. Megérkezik Budapestre Magyarosi Árpád holtteste; a hazaszállításhoz a Magyar Vöröskereszt gyűjtött adományokat.

2009. május 4. Marcelo Sosa bolíviai ügyész bejelenti, hogy másik két magyart keresnek: Gáspár Dánielt és Dudog Gábort. Sosa szerint korábban összevesztek Rózsa-Floresszel. Az MTI-nek nyilatkozó ismerős szerint Dudog 25 éves, békéscsabai, Írországban dolgozott egy biztonsági cégnél, aztán hat–nyolc hónapot Bolíviában töltött, ott volt a kollégája Gáspár.
Kihallgatott tanúk szerint Rubén Costas, Santa Cruz prefektusa és Branko Marinkovic üzletember kapcsolatot tartott a csoporttal, de ők tagadnak. A prefektus hajlandó tanúvallomást tenni, de csak Santa Cruzban.

2009. május 5. A Bolíviai Emberi Jogok Állandó Közgyűlése nevű szervezet közleménye szerint Tóásó bűnbánó nyilatkozatot tett, és kész együttműködni a nyomozó hatóságokkal.
Magyarország nem kapott hivatalos tájékoztatást a két keresett magyarról.

2009. május 7. Az április 16-i kihallgatási jegyzőkönyv szerint Tóásó azt mondta, Rózsa-Flores kihasználta őt és a csoport többi tagját, nem tudott semmit a csoport tevékenységéről. Márciusban kapott egy pisztolyt Rózsa-Florestől, de soha nem használta, fegyveres kiképzésben nem részesült, egyszer egy rendőr barátjával járt egy lövészklubban. Nem tud semmit az április 15-i, Julio Terrazas bíboros háza elleni merényletről (mellyel az elejétől fogva gyanúsítják). Egyszer látta az „Öreg” néven emlegetett alakot.
Rigoberto Paredes, Tóásó ügyvédje szerint Tóásó félti az életét, bizonyos feltételekkel kész vallomást tenni, de csak akkor tehet részletes vallomást, ha már nagyobb biztonságban érzi magát (a La Prensa napilapnak nyilatkozta). Az ügyvéd kérni fogja a kihallgatási jegyzőkönyv megsemmisítését, mert nem volt jelen tolmács, így kétséges a hitelessége.
Józsa Mátyás úgy tudja, életben van a keresett két magyar, de márciusban elhagyták Bolíviát (Tadic korábban állítólag azt mondta róluk, hogy Rózsa-Flores megölte őket).

2009. május 13. Tóásót meghallgatta a parlamenti vizsgálóbizottság, kitartott ártatlansága mellett (a Los Tiempos szerint rosszul lett, és fel kellett függeszteni a meghallgatást).
Józsa nem tud Tóásónak ajánlott vádalkuról, ez csak akkor lehetséges, ha lezárják a nyomozást, és átadják a vádiratot – ez legalább fél év még, addig biztos börtönben marad.

2009. május 15. A Los Tiempos lap szerint a San Pedro börtön igazgatója Tóásó és Tadic áthelyezését kezdeményezte Chinchocoróba – Tóásó ügyvédjei ezzel nem értenek egyet, mert a másik börtön 30 kilométerre van, és megszakadna a kapcsolatuk Tóásóval.
A parlamenti vizsgálóbizottság Révész Tibort tartja kulcsfigurának, ő is járt Bolíviában, és az interneten toborzott embereket (El Deber napilap).
A La Prensa lap megszerzi a ballisztikai jelentést: eszerint ketten használták a fegyverüket, és összesen öt lövést adtak le, de egyik sem ért célt. Dwyer és Magyarosi voltak, akik visszalőttek, Rózsa-Flores, Tadic és Tóásó nem használt fegyvert.

2009. május 19. Józsa Mátyás szerint az ügyészségnek nincsenek bizonyítékai, ezért az ügyvédek nem tudják, mi ellen kell védekezniük. A vád még nem nyújtotta be a bizonyítékait, amit már a parlamenti vizsgálóbizottság is szóvá tett, illetve a nyomozati jegyzőkönyvbe még mindig nem nézhetett bele az ügyvéd.

2009. június 17. Újabb parlamenti meghallgatás: Tóásó elmondta, hogy fél, másról nem kívánt beszélni.

2009. június 23–24. Tóásó ügyvédje nemzetközi jogi intézményekhez kíván fordulni, hogy elérje a bolíviai ügyészség által Tóásó ellen emelt, terrorizmusban és fegyveres felkelésben való részvétel vádjának ejtését szabálysértési panaszokra hivatkozva (El Deber napilap).