Ádáz küzdelem zajlik az állami földekért

Ismét összetűzésbe került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Utóbbi ugyanis egy újabb bírósági pert indított a vagyonkezelő ténykedése miatt, ezúttal is a bábolnai földek ügyében. Az önkormányzat a vagyonkezelő korábbi ügyletei miatt már kezdeményezett egy bírósági eljárást, s büntetőjogi feljelentést is tett az ügyészségen.

Újabb bírósági polgári pert indított a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ellen, mivel egy több mint nyolcszáz hektárt érintő bábolnai földbérleti pályázatán a vagyonkezelő az IKR Zrt.-t hozta ki nyertesnek, miközben az önkormányzat magasabb bérleti díjat ajánlott – közölte Völner Pál, az önkormányzat közgyűlésének elnöke. Az MNV Zrt. az IKR-nek mint helyben lakó vállalkozónak biztosította az elő-haszonbérleti jogot. Mindezzel viszont az önkormányzat nem ért egyet, s ezért bírósághoz fordult. A peres eljárásnak már csak azért is helye van, mert a vagyonkezelő csak akkor köthet földbérleti szerződést bármely céggel, ha a szóban forgó társaság árbevételének legalább fele mezőgazdasági tevékenységből származik – mutatott rá Völner Pál, akinek feltételezése szerint az IKR esetében ez nem valósult meg, hiszen a cég főként kereskedelemmel foglalkozik. Hozzátette: érdekessége az ügyletnek az is, hogy az MNV Zrt. a mai napig nem értesítette hivatalosan az önkormányzatot a pályázati eljárás eredményéről, miközben az IKR-el már megkötötte a szerződést.
Az MNV Zrt. és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat nem először került összeütközésbe. Tavaly októberben az MNV Zrt. jelentős mennyiségű állami tulajdonban lévő termőföldet értékesített, illetve adott bérbe Bábolnán és környékén. A mintegy 11 000 hektár földet érintő pályázati eljárásban a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat is részt vett, miután a közgyűlés 1,5 milliárd forintos keretet biztosított a vásárlás céljára. A megszerzett termőföldet az önkormányzat a helyi gazdáknak kívánta haszonbérbe adni azért, hogy így biztosítsa számukra a földhasználat lehetőségét – mondta Völner Pál. Hozzátette: a megyei önkormányzat célkitűzéseinek csak a töredéke teljesült, mivel a pályázati kiírás és annak lebonyolítása során jogszerűségi problémák jelentkeztek a pályázatokat kiíró, illetve azokat lebonyolító MNV Zrt. eljárásában. Az önkormányzat végül csak 287 hektár földet vásárolhatott meg 273 millió forintért. A megyei vezetés többek között azt kifogásolja, hogy az MNV Zrt. olyan esetekben is meghosszabbította a fizetési határidőket, amikor a vevők az állami területeket elővásárlási jog alapján szerezték meg. Márpedig az elnök szerint amennyiben az elővásárlási joggal élők a vételárat az eredeti határidőig nem fizetik meg, a megállapodások automatikusan semmis szerződésekké válnak. Ezen esetekben a már megkötött adásvételi, illetve haszonbérleti szerződések érvénytelenségének megállapítása érdekében polgári peres eljárásokat indítottak, amelyek előreláthatóan ősszel kezdődnek.
– Látva a pályázati eljárás során bekövetkezett durván jogsértő, a magánérdekek gátlástalan érvényesítését szolgáló törekvéseket, először az MNV Zrt. illetékes vezetőitől kértük a szabálytalanságok orvoslását – mondta Völner Pál. Mivel ez elmaradt, a megyei önkormányzat büntetőfeljelentést tett az illetékes ügyészségen. Ennek eredményeként a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti és vád-előkészítési főosztálya április 9-én nyomozást rendelt el jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával. A feljelentéskiegészítés adataiból ugyanis megállapítható volt, hogy egy magánszemély – öt ácsi termőföld esetében – úgy nyerte meg a pályázatot, hogy több millió forinttal alacsonyabb összegű ajánlatot tett, mint a megyei önkormányzat. Az ügyészségi nyomozás még folyamatban van.
Az MNV Zrt. több fronton is dolgozik azon, hogy a kiszemelt üzleti köröket juttassa állami földhöz – hívta fel a figyelmünket Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója. Mint korábban megírtuk, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mintegy 40 ezer hektár állami földterület húsz évre szóló haszonbérletét hirdette meg úgy, hogy azokat most is bérlik, zömében 2014 és 2017 között lejáró szerződésekkel. A bábolnai eset, úgy tűnik, bizonyítja Budai Gyula korábbi állításait, miszerint a vagyonkezelő azért hirdette meg – jellemzően öt évvel a korábbi szerződések lejárta előtt – a mintegy 40 ezer hektárnyi termőföld bérleti jogát, hogy így bebetonozhassa az adott mezőgazdasági területeken a kormányhoz közelálló üzleti köröket. – A pályázati feltételeket is úgy szabták meg, hogy bármely „külsős” érdeklődő esélytelen legyen, hiszen azok lényegében teljesíthetetlenek – mutatott rá Budai Gyula. Mint mondta, ezen földek esetében még érvényben vannak a korábbi bérleti szerződések, a pályázati kiírás szerint pedig, ha esetleg nem a jelenlegi bérlő nyerne, akkor az új bérlő köteles lenne elszámolni a régivel. Ez az jelenti, hogy újabb milliókat kellene fizetnie az új bérlő a réginek. Emellett a vagyonkezelő, minden korábbi tiltakozás ellenére, most is egy pályázati egységben, esetenként 5000-6000 hektárnyi földre írt ki egy-egy pályázatot, amiért csak biztosítékként – érdeklődésük komolyságát bizonyítandó – több száz millió forintot kellene letenniük a gazdálkodóknak, majd ha esetleg nyernek, egy évre előre kellene kifizetniük az ugyancsak százmilliós költséget jelentő bérleti díjat. Tehát – szögezte le Budai Gyula – egyértelmű, hogy a vagyonkezelő újabb húsz évre be akarja betonozni a szóban forgó állami földeken a kormányhoz közelálló vállalkozókat. Az MNV Zrt. immár két hónapja képtelen megindokolni, hogy miért írta ki a szóban forgó földek bérleti jogát jóval a korábban megkötött szerződések lejárata előtt.