Évadzárás után vidéken

Az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet és az intézményeken belüli változások ellenére több vidéki teátrum is növelte bevételét a tavalyi évhez képest. Jó évet zárt Zalaegerszeg, Sopron, Veszprém, Kecskemét, Eger és Szolnok. A debreceni Csokonai Színház és a Győri Nemzeti Színház még nem reagált megkeresésünkre.

Makrai Sonja
2009. 07. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház a vezetőség átalakulásának ellenére jó évadot tudhat maga mögött. A márciusban távozó Stefán Gábort Szabó József, a teátrum gazdasági vezetője váltotta. A megbízott igazgató, aki jövő év elejéig marad posztján, lapunk megkeresésére elmondta, hogy az elmúlt évad helykihasználtsága elérte a 97 százalékot, az intézménynek csaknem 67 ezer nézője volt, a bevétel pedig meghaladta a 87 millió forintot. Egy év alatt 203 előadást játszottak, nyolc bemutatójuk volt, nagyszínpadi, iskolaszínházi és stúdiószínpadi premierek. A repertoáron szereplő darabok közül egyedül a Hamlet osztotta meg a közönséget. A Soproni Petőfi Színházban a tavalyihoz képest nőtt a nézőszám, amely a tájelőadásokkal együtt az idén elérte a nyolcvanezret. A teátrumban, amelyet a ProKultúra Sopron Nonprofit Kft. üzemeltet, a most zárult évadban hat nagyszínpadi, három kamara- és három gyermekszínházi bemutatót tartottak, összesen pedig 202 előadást játszottak. Az intézmény bevétele a 2008–2009-es évadban meghaladta a 85 millió forintot.
A Bujtor István vezette Veszprémi Petőfi Színház nézőszáma a vendégjátékokkal együtt elérte a 84 ezret, bevétele a tavalyihoz képest 24 százalékos növekedést mutatott, a nagyszínpad kihasználtsága 93 százalékos volt. Veszprémben 212 előadást játszottak, a saját produkciók mellett tizennyolc vendégjátékot fogadtak. Veszprémben a nyár folyamán megkezdik az intézményhez tartozó Latinovits Zoltán Játékszín felújítását is, amelynek a megnyitását őszre tervezik.
A Cseke Péter igazgatása alá tartozó Kecskeméti Katona József Színházban a lezárult évadban több mint százezer vendéget számoltak, amely a bérletes nézőket és eladott jegyek számát foglalja magában. A színház 89 millió forintos bevétele 51 százalékkal meghaladta az előző évit. Itt tizenöt darab futott, amelyből hármat az előző év repertoárjából vettek át, összesen pedig 350 előadást játszottak. Ez a bérletes rendszer esetében igen nagy szó, hiszen a vidéki teátrumok sokszor egy évad erejéig is nehezen tudják műsoron tartani a darabokat. Az évadban a García Lorca háza című drámát a vártnál jóval kevesebben nézték meg, de az alföldi közönség körében nagy sikert aratott a Hello, Dolly!, A padlás, az Amadeus és az Eszter hagyatéka is.
Az Egri Gárdonyi Géza Színházban tizenkét bemutatót tartottak, amely közül kettő táncszínházi premier volt. A szeptembertől júniusig tartó időszakban Egerben összesen 241 előadást játszottak. A 67 ezer látogató közül több mint 11 ezer bérletes vendég volt, akik 35 fajta bérletkombináció közül válogathattak. Az egri teátrum az idén 69 millió forintos bevétellel zárt.
A szolnoki Szigligeti Színházban, amelyet két éve Balázs Péter igazgat, mind a bérletes, mind pedig a bérleten kívüli előadások is telt házzal futottak, a helykihasználtság meghaladta a száz százalékot. Az évadban hat bemutatót tartottak, 259 előadást játszottak. Ezek között volt musical, filmes adaptáció, operett, valamint klasszikus dráma is. A színházépület mellett más helyszíneken is mentek előadások, a Gőzben című darabot például a Tisza szálló fürdőjében mutatták be. Szolnokon a nézőszám meghaladta a százezer főt, ebből mintegy 69 ezer bérletes látogató volt. A vidéki teátrumok közül 150 millió forintos bevételével a szolnoki könyvelhette el a legsikeresebb évadot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.