Egynapos sztárok, „celebek” korát éljük, s ez tükröződik a szóhasználatban, szókincsben is. Miről is van szó? A bizalmas nyelvhasználatban, a diáknyelvben, a (bulvár)sajtóban gyakran találkozhatunk a személyre vonatkozó túlzás jelenségével. Korábban a király vagy a császár járta, most a guru, a mogul, illetőleg az ikon dívik. Nézzük meg részletesebben ezeket a kifejezéseket!
A ’tiszteletre méltó’ jelentésű guru szóval hagyományosan az üdvözüléshez hozzásegítő szellemi vezetőt, tanítómestert jelölik az indiai vallásokban. A hindi eredetű guru főnév eredetileg a szikh vallás szellemi vezetőjére utal. A lelki tanítómester olyan vezetője tanítványainak, aki hiteles avatásban részesíti a lelki életben való fejlődésre őszintén törekvőket. Ezzel szélesre tárja előttük az önmegvalósítás kapuját. Átvitt értelemben napjainkban egy szakma bálványozott, megfellebbezhetetlen tekintélyét jelenti. A szó elsősorban összetételben fordul elő, például a Randiguru film címeként is. Íme egy példamondat: „Jennifer Lopez szülés után drasztikus diétába kezdett, ezenkívül hipnózisra jár egy fogyiguruhoz.” Tartalmazza ezt a kifejezést Molnár Csikós László Divatszavak című könyve is (Tinta Könyvkiadó, 2008). A szerző szerint a sajtó ’szektavezér’ értelemben is használja a guru főnevet. Gyakran rosszallóan olyan egyénre alkalmazzák, aki magát mélyreható ismeretekkel rendelkező személynek tartja: biztonsági guru, pénzügyi guru, funky-futurista guru, technikai guru.
Történelmi vétetésű a mogul szavunk: a mai Pakisztán és India területén fennállt mohamedán birodalom (1526–1858) uralkodócsaládjának tagja. Ennek is kialakult az átvitt értelme: valamely szakmában nagy hatalmú és befolyású személy: tőzsdemogul. A napisajtóban leginkább a médiamogul összetételben találkozhatunk vele: „Az amerikai médiamogul és ingatlankirály beperli azt az újságírót, aki milliárdosnak nevezte.” Médiacsászárnak vagy tömegtájékoztatási királynak is nevezhetnénk.
Ebbe a szócsokorba tartozik a divatdiktátor is, aki természetesen nem kényúr, hanem olyan tekintélyes személy, aki képes arra, hogy ruháival divatot teremtsen.
S végül nézzük meg az ikon szót! Ennek távolodott el leginkább a jelentése az eredetitől. Ugyanis az ikon elsődlegesen kép, fatáblára festett bizánci szentkép; stilizált ábra, piktogram. Kiemelkedő személyre, egyéniségre vonatkoztatva pedig ekképp találkozhatunk a kifejezéssel: „Madonna, a szőke popikon erősen koncentrál, végigcsinálja a jól megszokott mozdulatsort, és élvezi, hogy még mindig olyan fitt.” S íme, régebbi időkre is vonatkoztatják már az újságírók: „Az 50-es évek két sportikonja Puskás Ferenc és Papp László volt.” Holott ők még csillagok, bálványok voltak.
Brüsszel gyenge, a britek jobb megállapodást kötöttek Amerikával
