Ismét megszorításokra kell felkészülniük a tárcáknak jövőre – derül ki a 2010-es költségvetési tervezőmunkát részletező pénzügyminisztériumi köriratból, amely szerint az idei, már amúgy is jelentősen megkurtított előirányzatokból kell kiindulni a véglegesítésnél. A további nadrágszíjhúzást jelzi, hogy a szaktárca honlapján megjelent dokumentum szerint a minisztériumok idén zárolt forrásait be kell építeni a jövő évi keretbe, vagyis tovább kell görgetni a megszorításokat. Ezenkívül nem nőhet a létszám a közintézményeknél, s a béreket sem lehet növelni. A büdzsé sarokszámait elvileg a takarékos állami gazdálkodásról szóló tavaly év végi törvény határozza meg, amely szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedésének csak a felével lehet több kiadása az államnak. Jövőre azonban a gazdaság további, közel egy százalékpontos zsugorodásával kalkulál a kabinet, amelyet az idei, közel hétszázalékos visszaeséshez képest kell érteni; mindez a kiadások drasztikus visszafogását jelenti. A szaktárca legfontosabb célkitűzése ráadásul a 3,8 százalékos hiány, amelyet még a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződésben kellett garantálnunk ahhoz, hogy a kölcsön további részleteit lehívhassuk.
*
A megszorításokat minél hamarabb átpréselné a törvényhozáson a kormány, melynek fő oka, hogy várhatóan november elején tartják a szocialisták kongresszusát, s a széthulló SZDSZ támogatása is kétségessé válhat. A büdzsé bevételeinek csökkenését a január elsejétől már hatályos ingatlanadó és vagyonadó bevezetéséből próbálja ellensúlyozni a kormány, de a kiadások lefaragásának hatását csak jövőre lehet majd érzékelni, a szociális támogatások megkurtítása ugyanis január elsejétől, illetve májustól lép érvénybe. A jövő évi költségvetés sarokszámaiból látszik, hogy a megszorítások mennyire visszavetik a gazdaságot, s a kieső bevételek pótlásához ismételt szigorítások szükségesek. – A legnagyobb probléma, hogy a lakosság fogyasztása zuhan, a legtöbb adóbevétel ezért esik ki – fogalmazott lapunknak Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint az ország nagyon eltávolodott a gazdasági lehetőségeihez mért lehetséges növekedési pályától, s ez a leszakadás jövőre is folytatódik.
A gazdaságot visszahúzó tényezők között a megszorításokon kívül a korrupciót és a törvénykezési hiányosságokat is említik közgazdászok. Az egyik legtöbbet támadott törvény a csődeljárást és a felszámolási eljárást szabályozó, hamarosan életbe lépő módosítás, amelyet több nemzetközi követeléskezelő vállalat, valamint a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) is kifogásolt az utóbbi napokban. A hitelminősítők és követeléskezelők a sokadjára módosított törvény gyakorlati kivitelezhetetlenségét bírálták, a FOE pedig tegnap közleményben tiltakozott a szabályozás paragrafusai ellen. Megítélésük szerint ez idáig elmaradt a korszerű csődtörvény újraalkotása annak ellenére, hogy 2003-ban és 2005-ben is módosítottak az 1991-es törvényen, amely a mai napig hatályban maradt. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény így azonban a többszöri átdolgozás után is a rendszerváltás sajátos viszonyait és az akkori gazdasági állapotokat tükrözi, s nem alkalmas arra, hogy a jelenlegi válságot és cégbedőlési hullámokat kezelje.
– A recesszió viszonyai között várhatóan vállalkozások tömege kerül rövid időn belül az átmeneti vagy tartós fizetésképtelenség állapotába, ezt támasztják alá az idei statisztikai adatok is – fogalmaz az érdekvédelmi szervezet. A folyamatban lévő felszámolási eljárások száma már az első fél évben 7500 volt, s több mint 6500 végelszámolási és 15 csődeljárás indult, amely negyvenszázalékos növekedést jelent a végelszámolások területén. A magyar csődtörvényben elfogadott megoldások messze elmaradnak a fejlettebb országok törvényeitől, így tovább növelik a magyar vállalkozások versenyhátrányát – véli a FOE. Meglátásuk szerint egy teljesen új és az uniós jogszabályokkal harmonizált törvényre lenne szükség.
Thaiföld
Éles bevetésen a Gripenek + videó
