Már a belépő is botrányos volt

Laborc Sándort 2007 novemberében az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága nem tartotta alkalmasnak a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatói posztjára. Az ellenzék leginkább azt kifogásolta, hogy a moszkvai KGB-egyetemen képezték ki. A zárt ülésről kiszivárgott információk szerint meghallgatásán bagatellizálta az orosz energiapolitikai hatalmi törekvéseket, azóta a Molban – közvetlenül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és MSZP-elnök lemondása után – 21 százalékos befolyást szerzett egy tisztázatlan tulajdonosi hátterű orosz cég.

Belföldön intenzívebben, de külföldön is kiemelt helyen foglalkozott a sajtó és a szakmai közvélemény Laborc Sándor NBH-főigazgatói kinevezésével. Utóbbira példa a The New York Times tavaly februári írása, amelyben arról értekezett a lap, hogy NATO-diplomatákban aggodalmat keltett Laborc KGB-s múltja, mivel 2008-ban Magyarország adta, éppen a tábornok személyében, a katonai szövetség hírszerzési bizottságának elnökét. Korábban megírtuk, hogy az Egyesült Államok brüsszeli NATO-nagykövete is kifogásolta Laborc előéletét, amikor arról tájékoztatta a magyar nagykövetet, hogy egy szövetséges ország kém- és terrorelhárító szolgálatának élére elfogadhatatlannak tartják személyét.
A The New York Times cikkének megjelenésekor Laborc már az NBH élén volt: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az újkori magyar demokrácia történetében példátlan módon 2007. december 17-én úgy nevezte ki a tábornokot Szilvásy György titokminiszter javaslatára, hogy a nemzetbiztonsági bizottság nem tartotta alkalmasnak a feladat ellátására Laborc Sándort. A parlamenti bizottságban is a kinevezéssel szembeni legfőbb érv az volt, hogy Laborc 1983-tól 1989-ig a KGB irányítású Dzerzsinszkij Akadémián tanulta meg a szakma fortélyait. A testület zárt üléséről kiszivárgott hírek szerint a titkosszolgálati tiszt bagatellizálta az ellenzék orosz energetikai hatalmi törekvéseivel kapcsolatos felvetéseit. Ez a körülmény azért is érdekes, mert éppen a 2009. márciusi kormányválság közepén (közvetlenül azután, hogy Gyurcsány Ferenc az MSZP elnöki posztjáról is kénytelen volt lemondani) az ismeretlen hátterű orosz Szurgutnyeftyegaz 21 százalékos részesedést vásárolt a Molban. A barátinak nem nevezhető tranzakció kapcsán is felvetődött, hogy a magyar szolgálatok nem megfelelően látták el feladatukat, hogy őket is váratlanul érte a stratégiai vállalatban történt részvényvásárlás. Laborc egyébként már megbízott nemzetbiztonsági főigazgatóként megkezdte az NBH átszervezését, amit szintén élesen bíráltak. A tábornok ugyanis megszüntette a kémelhárítási igazgatóságot, és szinte az összes főosztályvezetőt leváltotta.
Kövér László (Fidesz) Laborcról korábban úgy nyilatkozott, benne a kormány megtalálta azt az embert, aki nemcsak szervilizmusból, hanem lelkesedésből is kielégíti a hatalom vélelmezett, illegitim elvárásait is.
Laborc utódja a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (a szervezet a titkosszolgálatok technikai igényeit elégíti ki, így ők végzik a telefonlehallgatásokat is) idáig irányító Balajti László dandártábornok. A megfigyelési ügyben több lehallgatott telefonbeszélgetés is nyilvánosságra került. Balajti ezzel kapcsolatban közölte, a szakszolgálat nem hallgatott le parlamenti képviselőket, másrészt megígérte, hogy aki ennek ellenkezőjét állítja, azt feljelenti. Egy, a Népszavának adott interjúban pedig arról beszélt, hogy a nyilvánosságra került lehallgatott beszélgetés biztosan nem tőlük került ki. Balajti László a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatói posztjára történt kinevezését a nemzetbiztonsági bizottság 2007 novemberében az ellenzéki tagok tartózkodásával támogatta.