Mindenki támogatja a távhőt

E N E R G I A Bár nagyrészt tudtán kívül, de a jogszabályoknak köszönhetően valamennyi energiafogyasztó támogatja a távhőt. A július 1-jén megnyílt gázpiachoz készült rendeletek is a távfűtőrendszert segítik, de a villamos energia drágulása is elsősorban ennek köszönhető. Az áram nem lesz olcsóbb a gázár októberi csökkenésétől sem.

Mikor áramot vagy gázt fogyasztunk, de amikor a benzinkúton tankolunk is, közvetett módon valójában a távhőfogyasztást támogatjuk. Az elmúlt időszakban megjelent energetikai törvények – hogy a forgalmi adó mértékében bekövetkezett változtatásokról ne is beszéljünk – szinte kivétel nélkül tartalmaznak olyan passzusokat, amelyek a távfűtés megsegítésére szolgálnak. Ennek oka lehet a tömeges leválás veszélye a távfűtőrendszerről, amely már az ellátásbiztonságot fenyegetné. Egyes esetekben viszont úgy tűnik, inkább csak politikai döntés eredménye a kiemelt támogatás.
Legutóbb a július elsejei gázpiaci nyitáshoz szükséges miniszteri rendeletek tartalmaztak hasonló részeket. A törvény ugyanis arra kötelezte az óránként 100 köbméternél több gázt lekötő fogyasztókat, hogy a versenypiacról vételezzék a fűtőanyagot. Kivételt ez alól egyedül a távhőt termelő gázerőművek élveznek, mivel ezek egy évig még maradhatnak a lakosság és a kisfogyasztók számára kialakított, a közüzemi rendszert felváltó egyetemes ellátásban. Vagyis hatósági árszabás mellett vételezhetnek földgázt 2010. július 1-jéig, ami jóval kisebb árkockázatot jelent számukra – és egyben kisebb előállítási költségeket is.
Ennél valamivel közvetlenebb támogatást nyújt a tavaly bevezetett Robin Hood-adót is magában foglaló törvény, amely hivatalos nevében is „a távhő versenyképessé tételére” született. Ez az energiaiparban tevékenykedő cégek nyereségére vetett ki extra adót, amiből valamennyi távhőfogyasztó a fűtési szezon hat hónapjára havi 1150 forintot kap támogatásként. De ebből a bevételből tartotta szinten a kormány a gáz- és távfűtési kompenzációt is – miközben a keret célja a panellakások fűtés-korszerűsítése lett volna. A kompenzáció jövője azonban kérdéses, mivel a korábbi elképzelések szerint ez a jelenlegi formában már 2010 végén megszűnhet.
– Gázártámogatás helyett energiatakarékossági támogatást kapjanak a szociálisan rászorulók – javasolta az elmúlt héten Orosz Sándor MSZP-s politikus.
Szintén közvetlenül érinti a távfűtést használók tárcáját az, hogy a távhő áfája augusztus 1-jétől 18 százalék lesz – miközben a földgázé 25 százalék –, jövőre pedig a legalacsonyabb (5 vagy 7 százalékos) kulcsba kerül. Ennek igényét a távhős szakmai szervezetek korábban többször is megfogalmazták, mivel ezzel ki lehet egyenlíteni a távfűtés versenyhátrányát a gázfűtéssel szemben. Véleményük szerint azonban a kedvezményes áfát csak ideiglenesen szabad fenntartani, amíg a távhővel kapcsolatos szabályozási problémákat meg nem oldják. Balog Róbert, a Főtáv szóvivője nemrég megkeresésünkre kifejtette, hogy elsősorban módosítani kellene a gázárképzés rendszerén, amellyel el lehetne érni, hogy ne az egyéni kisfogyasztók terjedését ösztönözzék, hanem a nagyobb gázvásárlókat, ezáltal pedig a központi fűtésszolgáltatást. Hozzáfűzte, emellett támogatni kellene a kapcsolt – vagyis az áram mellett hőt is előállító – energiatermelés bővítését, s a megújuló forrásokon alapuló hőelőállítást.
A kapcsolt áramtermelés tavaly óta már „zöldenergiának” számít, vagyis ugyanúgy a kötelező átvétel alá esik, mint például a szélturbina vagy a biomasszát elégető erőmű által előállított villany. Ez azt jelenti, hogy a kereskedőknek az erőműtől emelt tarifával kell átvenniük az áramot, ami természetesen megjelenik a villamos energia fogyasztói árában is. Olyannyira, hogy jelenleg a kötelező átvételből befolyt összeg mintegy 70 százalékát a kapcsolt energiatermelőknek osztják vissza.
– Komoly többletköltséget jelent a szolgáltatók számára, hogy a kötelező átvétel mértéke egy év alatt a duplájára emelkedett – fogalmazott lapunknak Boross Norbert, az Elmű-Émász cégcsoport szóvivője. Legfőképpen ez okozta, hogy valamennyi egyetemes ellátó emelte az árait ezen a nyáron. Boross szerint nem valószínű, hogy októberben csökkenhet az áram ára, mivel az ősszel várható árcsökkenést a mostani tarifaváltoztatásba már beárazták. Így a villamos energia csak abban az esetben lehet olcsóbb, ha a vártnál nagyobb mértékben esik a földgáz ára. Valamivel kedvezőbb a jövő év lehet, hiszen a Magyar Villamos Művek áramaukcióján az elmúlt héten a tavalyinál megawattóránként 5 forinttal olcsóbb díjszabás alakult ki a 2010-es lekötések esetében.