Kötelező akkugyűjtés. Idén júliustól minden kereskedő köteles – a gyártók által biztosított gyűjtőedényekben – ingyenesen visszavenni a használt kémiai áramforrásokat. A gyártóknak ezek után a jelenleginél magasabb arányban kell gyűjteniük az akkumulátorokat, és a hulladékot teljesen fel kell dolgozniuk. Az idei 19 százalékos termékbegyűjtési arányt 2012-től 25 százalékra, 2016-tól pedig 45 százalékra kell növelniük. Az akkumulátor-kezelők az idén nehéz helyzetbe kerültek, mert az átadott hulladék mennyisége nagy arányban csökkent. Hasonló a helyzet a gumiabroncsokkal is, ahol az autógyártás válsága miatt is nehezebb a hasznosítási célok teljesítése.
Júniusban mintegy 185 tonna illegális hulladékra bukkant a zöldkommandó, amely a nem hivatalosan működő autóbontók felszámolását tűzte ki célul. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) szerint Magyarországon évente 120-130 ezer roncsautó keletkezik, ennek azonban csak kevesebb mint a fele kerül regisztrált autóbontóba, a többi roncs illegális helyen végzi, amelyek száma 1200-1300-ra becsülhető.
A tárcától megtudtuk: a fekete- gazdaság e részének évi forgalma mintegy ötmilliárd forintra tehető, s így jelentős anyagi kárt okoz az államkasszának.
Egy másik felmérés szerint a régi autók csupán egyötöde kerül szakszerű és legális bontókba, a többi roncs országszerte szennyezi a környezetet. A talajba jut ugyanis a hűtőfolyadék, az akkumulátorban található savak, az elektronikai hulladékok, valamint a fáradt olaj, és egyéb, sok esetben ismeretlen anyag is. Éppen ezért minősül a gépjármű veszélyes hulladéknak. Talajszennyezés esetén az illetékes hatóságok kötelezik a környezethasználót a kármentesítésre és a laboratóriumi költségek viselésére.
A Hulladék Munkaszövetség elnöke, Szilágyi László szerint emellett esztétikai problémák is felmerülnek. Mint mondta, a roncsokból álló szeméthegyek elcsúfítják a környezetet, vagyis tájrombolásról beszélhetünk.
A KVM múlt heti közleményében fontos szempontnak nevezte, hogy a szárazra fektetett, azaz a veszélyes folyadékoktól megszabadított járművek anyagait – üveget, fémet, gumit – a szabályos autóbontók szelektíven gyűjtik, és az arra alkalmas anyagokat újrahasznosítják. Csak a legális bontóban oldható meg ugyanis, hogy a bontott anyagok ne kerüljenek a talajba, a vízbe vagy a levegőbe, és a veszélyes anyagokat is megfelelően tárolják, amíg azokat speciális hulladékgyűjtőbe szállítják. A regisztrált, engedélyekkel rendelkező autóbontókban a hulladékká vált gépjárművek kezelése ellenőrizhető. A környezetkárosítás mellett természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az illegális bontók milyen károkat okoznak a közlekedésbiztonságban. A KVM szerint azonban ez jelenleg nem mérhető fel.
A Nemzetközi Közlekedési Hatóság általános elnökhelyettese a gondok kezelésére azt javasolja, az autólopások számának csökkenése érdekében a gépjárművek teljes életciklusára kiterjedő zárt nyilvántartási rendszert hozzanak létre.
Lovas Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett nyilvántartás hiánya miatt nem lehet nyomon követni, hogyan dolgozzák fel a forgalomból kivont autókat, mely alkatrészeit használják fel újra, miközben az autólopások jelentős részét is a használt alkatrészek iránti kereslet idézi elő.
Az elnökhelyettes ezért szeretné elérni, hogy minden használt alkatrészről igazolni lehessen annak származását. Ezzel szűkülne a tolvajok tevékenysége, és visszaszorulna az illegális autóbontás is.
– Nem éri meg kockáztatni, mert kemény szankciókra számíthatnak az illegális autóbontók – hangsúlyozta a napokban Kling István. A KVM államtitkára kiemelte: a hatóságok egy szabálytalan, környezetkárosító módon szétszerelt – és így veszélyes hulladéknak minősülő – autó miatt akár 324 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak, az elkövető pedig akár szabadságvesztéssel is büntethető. A zöldkommandó bezárathatja a szabálytalan vagy illegális autóbontókat, talajszennyezés esetén pedig kármentesítésre kötelezheti a telepet. Nem éri meg tehát illegális bontóba vinni az autót, hiszen azt a hulladékkezelők általában ingyen elszállítják, és fizetnek is érte – emelte ki az államtitkár, hozzátéve: Magyarországon 175 regisztrált, legális autóbontó működik, amelyek a hozzájuk beszállított gépjárművet kötelesek átvenni, és csak az általuk kiadott igazolással lehet kivonatni a járművet a forgalomból.
A zöldkommandó egyébként összesen 88 telephelyet ellenőrzött a nyáron. Kilenc esetben azonnal megtiltották az illegális hulladékkezelést, míg két alkalommal büntetőeljárást is kezdeményeztek.
A hatóságok a következő hónapokban országszerte mintegy ezer ellenőrzést hajtanak még végre.
A KVM úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az éves értékelés, összesítés, az illegális bontók visszaszorítására tett javaslatok kidolgozása 2010. január 15-ig készül el. A tárca leszögezte: a zöldhatóság ellenőrzése alapvetően környezetvédelmi ellenőrzés.
– Meghatározó szerepe van a jogalkotásban a közlekedési, a kereskedelmi és az igazságügyi feladatokat ellátó tárcának – közölte a minisztérium. A tárca megjegyezte azt is: jelentős feladatai vannak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, a vám- és pénzügyőrségnek és a rendőrségnek is, különösen a külföldről, illegálisan behozott szétbontott gépkocsikkal összefüggésben.
