Jogsértő jogszabály. A lapunk által megkérdezett jogi szakértők szerint alkotmányellenes az a salátajogszabály, amely lehetővé teszi, hogy az áramfogyasztók tulajdonának tekinthető összeget a krízisalapnak utalják át. A paragrafus ugyanis visszamenőleges hatályú és sérti a tulajdonhoz való jogot. Közlésük szerint a hivatalt is perelheti az érintett mintegy 3 millió lakossági fogyasztó, akit a határozatok megrövidítettek. A hatóságnak ugyanis csak lehetősége, de nem kötelessége, hogy a jótékonykodást elrendelje. Ügyvédek emellett felhívták a figyelmet, hogy az ügyészség a fogyasztók jogainak megsértése miatt közérdekű keresetet indíthat a bíróságon.
A MEH még március 31-én kötelezte határozatában a négy áramszolgáltatót, hogy összességében ötmilliárd forintot juttassanak vissza a fogyasztóknak. Az árrés összegét ugyanis a cégek a hivatal szerint a jogszabállyal ellentétes módon számították ki és számlázták le. Kamatokkal együtt az E.ON 1,614 milliárd, az Émász 163 millió, az Elmű 2,510 milliárd, a Démász pedig 745 millió forinttal részesült a túlszámlázásból. Az energiahivatal március végén úgy határozott, hogy a többletbevétel 60 százalékát a cégek kötelesek jóváírni a lakossági fogyasztók folyószámláján vagy áramszámláján.
*
Negyven százalékot pedig karitatív alapítványok közreműködésével kell eljuttatniuk azokhoz, akiknek például már az árammérőjét is leszerelték a hátralék miatt.
Ezt követően egy salátatörvényben az Országgyűlés július 1-jétől módosította a villamos energiáról szóló törvényt, és úgy rendelkezett: az energiahivatal a többletárrésnek az egyes lakossági fogyasztók számláján jóváírható részét a krízisalapba utaltathatja át. A Magyar Energia Hivatal a július 1-jei törvény alapján július 6-án módosította március 31-én meghozott határozatait. Eszerint az E.ON, az Émász, az Elmű és a Démász a kincstári krízisszámlára köteles átutalni az ötmilliárdos többletbevétel 60 százalékát. Vagyis azt a pénzt, amellyel a szolgáltatók közvetlenül a lakossági fogyasztóknak tartoznak. A magánszemélyek járandósága a közkaszszát gyarapítja. Az energiahivatal július 6-i határozata indoklásképpen a villamosenergia-törvény július 1-jei módosítására hivatkozik, s azt hangoztatja, hogy a cél a társadalmi szolidaritás előtérbe helyezése és a visszásságok kiküszöbölése.
Szöllősi László, a MEH főosztályvezetője kérdésünkre elmondta: a hivatal valóban adakozásra kötelezte a cégeket. Az összegeket ugyanis – a kormánynak a krízishelyzetben levők megsegítéséről szóló június 24-i rendelete szerint – közérdekű kötelezettségvállalás címén kell befizetniük a krízisalapba. Megtudtuk, a módosító határozatokat mind a négy áramszolgáltatónak kézbesítették, de az iratok átvételéről korábban csak a Démász postai igazolása érkezett vissza. A hivataltól most úgy értesültünk, az E.ON, az Émász és az Elmű is átvette a közigazgatási határozatokat. Ezeket a dokumentumokat tegnap a Magyar Energia Hivatal honlapján nyilvánosságra hozták.
A négy érintett szolgáltató túlszámlázásból származó bevételének 60 százaléka július 31-ig érkezhet be a kincstárnál kezelt kríziskasszába. Kormányzati tisztségviselők az elmúlt napokban úgy nyilatkoztak: a kincstári számlán 5 milliárd forintnyi adomány van, ebből az áramszolgáltatók befizetése 3 milliárdot tesz ki. A cégektől ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a befizetés még nem történt meg. A krízishelyzet enyhítéséről szóló júniusi kormányrendelet szerint az alapból augusztus 1-je és november 30. között juttatnak 30, 50, vagy kivételesen 100 ezer forintot a rászoruló kérelmezőknek.
