Újabb offshore-lovag a kormány körül

Nem véletlenül jelöli Farkas Ádámot a pénzügyi felügyelet élére a kormányfő. A poszt várományosa nagy titkok tudója lehet, hiszen egy Bajnai Gordon nevéhez köthető gyanús cégüzlet megkötésében is érintett. S ami korántsem meglepő: a Nemzeti Nyomozó Irodánál landoló ügyekben ciprusi offshore cégek is bábáskodtak.

Munkatársunktól
2009. 07. 05. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kínos kérdésekkel szembesülhet hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásain – a kinevezéséről szóló döntés előtt – Farkas Ádám, akit Bajnai Gordon miniszterelnök jelölt kedden a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) élére. A költségvetési bizottság ellenzéki tagjai minden bizonnyal rákérdeznek majd Farkas Ádámnál a jelölt azon munkájára, amit a Magyar Telekom (MTelekom) auditbizottságának elnökeként végzett el, e testület vezetőjeként ugyanis két gyanús tranzakcióra is rálátása lehetett. Mindkét ügy a Magyar Telekom cégvásárlásait érinti, s mindkét esetben az iratok a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) kötöttek ki, mégpedig hűtlen kezelés gyanúja miatt.

*

További hasonlóság, hogy a két tranzakcióban adóoptimalizáló szereppel bíró, ismeretlen tulajdonosi hátterű ciprusi offshore cégek is felbukkantak.
Az első ügyben Farkas Ádám volt az, aki az auditbizottság elnökeként ellenjegyezte 2006 elején a White & Case amerikai jogi irodával kötött megállapodást. Az amerikai ügyvédek arra kaptak megbízást, hogy vizsgálják ki az MTelekom – elsősorban Montenegróban és Macedóniában – kötött felvásárlási szerződéseit. A Hvg.hu portál által megszellőztetett ügyben a szakértők több szerződést is gyanúsnak találtak, mintegy 3,7 milliárd forint összegben. Az MTelekomnak a vizsgálat eddig 18,4 milliárd forintjába került, azaz jóval többe, mint a vitatott ügyletek értéke. Ráadásul korántsem biztos, hogy nem kell még többet fordítani az eljárásra, hiszen a Farkas által ellenjegyzett szerződés – ugyancsak a hírportál információi szerint – sem összeg-, sem időkorlátot nem tartalmaz.
Az MTelekom áprilisi közgyűlési jegyzőkönyvéből kiderül: Farkasnak nem volt meg az aláírás időpontjában cégjegyzési joga. A PSZÁF elnökjelöltje egyébként egy, a tranzakciót firtató kisrészvényesnek adott válaszlevelében ezt nem is tagadta. Az MTelekom jogtanácsosa, Máthé Balázs ugyanakkor azt mondta, Farkasnak nem kellett cégjegyzési joggal bírnia a szóban forgó szerződés hitelesítésekor. Arra a kérdésre, hogy a kormányfő szerint nem aggályos-e, hogy Farkas jelenleg az MTelekom auditbizottságának elnökeként olyan több milliárd forintos megbízást jegyzett ellen, amellyel összefüggésben nemrég az NNI hűtlen kezelés gyanújával eljárást indított, a Kormányszóvivői Iroda a hírportálnak így válaszolt: Farkas ellen nem folyik nyomozás, és nincs olyan körülmény, amely kételyt vetne fel az alkalmasságát illetően. Az amerikai ellenőrzés egyébként a mai napig nem zárult le, annyi azonban már bizonyos, hogy revíziójuk kiterjedt a balkáni leányvállalatokra, így több tanácsadói és marketingszerződésre, amelyeket egy bizonyos ciprusi offshore céggel kötöttek meg.
Nem kevésbé szövevényes az MTelekom által felvásárolt másik cég, a Dataplex Kft. ügye, amelyben ugyancsak az NNI indított eljárást, szintén hűtlen kezelés gyanújával. Igaz, ezt időközben felfüggesztették, így azóta sem derült fény arra, hogyan kereshettek ciprusi offshore cégek három hónap alatt hárommilliárd forintot egy szervercég adásvételén. Miként arról a Heti Válasz és lapunk korábban beszámolt, a Dataplex értéknövekedése részben abból származott, hogy a még Kóka János vezette gazdasági tárca felügyelete alá tartozó állami mamutvállalatok vették igénybe a cég szolgáltatásait. A Kóka János sógoraként megismert Lepp Gyula korábban el is ismerte, hogy az egyik nyertes ciprusi cég az övé volt, de Fleminghouse nevű limaszszoli érdekeltségével a Bajnai Gordon vezette Wallis is képviseltette magát a nyereséges üzletben.

Késik a PSZÁF átalakítása. Az a törvényjavaslat, amely a PSZÁF szervezetét kívánja modernizálni, lekerült a napirendről, de ősszel a kormány újra előveszi a felügyelet szabályozásának kérdését – nyilatkozta tegnap Oszkó Péter pénzügyminiszter. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.