Vádat emeltek Rohác ellen

Emberölési kísérlet, illetve robbanóanyaggal való visszaélés miatt vádat emelt az ügyészség Jozef Rohác ellen, a férfit csak a Seres Zoltán elleni sikertelen merényletben látja bűnösnek a hatóság. Ügyvédje aggályosnak tartja, hogy hiányos bizonyítékok alapján terhelik védencét. Az Aranykéz utcai merényletről Rohác hallgatásba burkolózott.

Elégségesnek találta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) által összegyűjtött bizonyítékokat, és vádat emelt Jozef Rohác ellen a Fővárosi Főügyészség kedden – tudta meg lapunk. A hatóság a férfi terhére rója az 1997 júniusában elkövetett, Seres Zoltán vállalkozó sérelmére elkövetett robbantásos merényletkísérletet. Rohácot – bűnsegédként – emberölés kísérletével, illetve robbanóanyaggal való visszaéléssel vádolja az ügyészség. A szlovák bűnöző februárban érkezett hazánkba a BRFK európai elfogatóparancsa alapján. A több mint tíz évig bujkáló férfit októberben egy közúti ellenőrzésen fogták el Prágában, amikor ittasan vezette autóját. Itthon többször meghallgatta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is, amely az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásról remélt tőle információkat. Petőfi Attila, a szervezet vezetője megerősítette lapunknak a vizsgálat tényét, de részleteiről nem adott felvilágosítást.
Értesüléseink szerint a Fővárosi Főügyészség bizonyítottnak látja, hogy Rohác 1997-ben 3320 gramm Semtex robbanóanyagot erősített mágnesekkel Seres Zoltán Bentleyjére. Az ügyészség feltételezése szerint több tettestársa is volt. A robbanószerkezet leesett az autóról, mielőtt működésbe lépett volna. Az elkövetők egyike ekkor felvette a földről. Őt a közelben lakók vették üldözőbe, mert azt hitték, ellopott valamit. Az ismeretlen férfi elmenekült, a bombát egy bokorban hagyta. A vizsgálat kiderítette, hogy a szerkezet 400-500 méter sugarú körben komoly rombolást okozott volna, s minden bizonnyal teljesen megsemmisítette volna a Bentleyt és utasait.
Baranyi Róbert, Rohác védője kevésnek tartja a bemutatott bizonyítékokat. Az ügyvéd lapunknak elmondta, hogy a plasztik robbanóanyagon talált töredékes ujjlenyomat lett a gyanúsítás, majd a vád alapja. A magyar nyomozók kikérték Rohác ujjlenyomatát a cseh hatóságoktól, de az itthoni bizonyíték addigra már hiányos volt: a robbanószer állaga mára nem teszi lehetővé az objektív vizsgálatot, az 1997-ben felvett dokumentumok, fotók pedig hiányoznak a bűnjelek közül. A sikertelen merénylet tanúi a fényképek alapján nem ismerték fel Rohácot. Baranyi érdekesnek nevezte a rendőrség eljárását, hogy a felismertetést évekkel a néhány másodperces találkozás után kísérelték meg. Az Aranykéz utcai robbantással is összefüggésbe hozott férfit az NNI is többször meghallgatta tanúként. Ám Rohác következetesen kijelentette, hogy nem mond semmit az ügyről, mire a nyomozók felhívták a figyelmét, hogy ez felveti a hamis tanúzás lehetőségét. Baranyi aggályosnak nevezte, hogy védencét tanúként kezelik az ügyben, ezért a Fővárosi Főügyészség állásfoglalását kérte. Választ egyelőre nem kapott.
A sajtóban többször felröppentek olyan hírek, hogy a hatóságok alkut kötöttek Roháccsal, hogy információival segítse az Aranykéz utcai merénylet hátterének felderítését. Baranyi Róbert lapunknak cáfolta a találgatásokat. Hozzá kell tenni, hogy a hasonló megállapodások államtitkot képeznek. Lapunkat a Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta, hogy életellenes bűncselekmények elkövetőivel nem is tárgyalhatnak a hatóságok.
Az ügyvéd szerint nem bizonyított az sem, hogy Rohác és csapata Budapesten tartózkodott az Aranykéz utcai robbantás idején. A korabeli nyomozás publikus adatai szerint azonban a csoport percekkel a merénylet után sietősen távozott az egyik körúti szállodából. Gond nélkül Szlovákiába mentek, és ott eltűntek. A sajtó sokszor említette a férfi titkosszolgálati kapcsolatait, amelyek segítségére lehettek az elrejtőzésben. Vélhetőleg ezek okozhatták lebukását is, mert a hozzá hasonló fajsúlyos bűnözőket nem közúti ellenőrzésen szokták elkapni. Szakemberek szerint alapos a gyanú, hogy Szlovákiában, a kilencvenes évek Meciar-kormányának idején az Ivan Lexa vezette Szlovák Információs Szolgálat (SIS) Omega fedőnevű műveletében alvilági erőket is felhasználtak, s olyan akciókat – kivégzéseket, merényleteket – hajtottak végre hazánkban, amelyek lassíthatták volna Magyarország NATO-csatlakozását.