Évtizedes visszaesés. Harmincegy településen létesül járóbeteg-ellátó központ csaknem 31 milliárd forintból – jelentette be tegnap Bajnai Gordon. A kormányfő szerint ennek eredményeként rövid időn belül érzékelhetően javulni fog a járóbeteg-ellátás az országban. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője úgy reagált: ez csupán egy újabb „miniszterelnöki nagy bejelentés”, miközben a szakemberek szerint évtizedes lehet a visszaesés az egészségügyben. A Fidesz szerint az egészségügy mély válságban van, ezért a betegek sem érezhetik magukat biztonságban. Az ellenzéki párt úgy látja: az ellátórendszer folyamatosan deficites, és az ország lemaradásban van az ellátás és az egészségtudomány területén is, ennek pedig komoly következményei lesznek. (M. B.)
Idén áprilistól olyan finanszírozási szabályok léptek életbe, amelynek eredményeképp 2009 júliusától drasztikusan csökkent a kórházak bevétele – jelentette ki Csiba Gábor a szövetség sajtótájékoztatóján. Az aktív betegellátásban döntő szerepet játszó legnagyobb magyarországi kórházakat tömörítő, nemrégiben létrejött egyesület úgy véli: az ágazatból történő újabb kormányzati forráskivonás már alapjaiban rengeti meg a jelentősebb egészségügyi intézmények működését. Az egyesület alapítóinak számítása szerint a forráskivonás hatására öszszeroppanhat a teljes magyarországi betegellátó-rendszer.
Csiba Gábor elnök leszögezte: nem érti Székely Tamás egészségügyi miniszter kijelentését, miszerint a kórházak magasabb finanszírozásban részesültek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatójaként elmondta: az általa vezetett intézmény júliustól mintegy 200 millió forinttal kevesebb finanszírozásban részesül havonta, amely év végéig 1,2 milliárd forintos elvonást jelent.
*
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ráadásul hatvanmillió forintot – szerinte jogtalanul – visszatart az intézménytől, arra hivatkozva, hogy bizonyos tételeket ellenőrizni akar. A főigazgató megjegyezte, a vonatkozó jogszabály azt mondja ki: a biztosítónak előbb fizetnie kell, és utólagos ellenőrzéssel – akár büntetést is kiszabva – kell visszavonnia a pénzt. Csiba Gábor biztos abban, hogy ennek a jogszerűtlen eljárásnak a komoly forráshiány az oka. Az úgynevezett súlyponti kórházakról elmondta: bár ezek a központi intézmények viselik a betegellátás 70-80 százalékát, ugyanolyan gazdasági nehézségekkel küzdenek, mint bármely más intézmény, ráadásul a súlyponti kórházak már nem küldhetik tovább a betegeket, mindenkit el kell látniuk. – Ha a súlyponti kórházak nevét és struktúráját törvény határozza meg, akkor törvénynek kellene meghatároznia a létét is – tette hozzá. Felháborodását kifejezve megjegyezte: nem érti, hogy ha bankkonszolidációra 600 milliárd forint jut az IMF-hitelből, miért nincs 20-30 milliárd kórház-konszolidációra.
Varga Gábor alelnök a szövetség céljairól elmondta: finanszírozási összehasonlítások és különböző elemzések alapján kívánnak javaslattételt kidolgozni egy lehetséges stratégiára. Ennek érdekében minden egészségügyi szervezettel párbeszédet kezdeményeznek. Fel kívánják tárni továbbá a humán erőforrás jelenlegi helyzetét. – Míg harminc éve 45 ezer orvos dolgozott aktívan, ma csupán 32 ezres ez a szám, és jelentős hiány van a szakdolgozói szférában is – hívta fel a figyelmet. Az új rendszerről elmondta: a korábbi időszak finanszírozásának csupán a 85 százalékára „állt be” a jelenlegi rendszer, amely óriási problémákat okoz az ellátásban. A helyzet súlyosságát érzékeltetve elmondta: átlagosan egy beteg esetében 70-80 ezer forint veszteség éri a kórházakat. Mint mondta, ha ehhez hozzáadódik az ágazati infláció – amely a becslések szerint 20 százalékos –, az áfa és a közüzemi díjak emelkedése, valamint a forint/ euró árfolyam változása, összegezve egy évben több milliárd forintos veszteség ér egy-egy kórházat. – Ha a minisztérium arra hivatkozik, hogy többet adtak az intézményeknek, ki lehet számolni, hogy az nemhogy az ágazati, de a normál gazdasági inflációt sem fedezi – tette hozzá az alelnök.
A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület azonnali tárgyalást kezdeményez az egészségügyi miniszterrel és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójával, hogy közösen találjanak megoldást a kórházakban kialakuló válsághelyzet kezelésére.
A sorozatos, veszélyre figyelmeztető jelzések ellenére a kormány továbbra is azt állítja: nem igaz, hogy csökkenne az egészségügyre fordított és fordítható pénz. Szollár Domokos az MTI-nek tegnap azt mondta: kétségtelen, hogy a járulékcsökkenés miatt kisebb lesz az egészségbiztosítási alap bevétele – amely éves szinten 161 milliárd forintra becsülhető –, ám ezt a kormány költségvetési forrásból pótolni fogja, tehát nem csökken az egészségügyi intézmények finanszírozása.
