A borfogyasztás is csökken a válság miatt

Nehéz szüret elé néznek idén a termelők, de a borászok helyzete sem túl biztató. A felvásárlók nem vagy csak nagyon nehezen jutnak hitelekhez, ami nehezítheti a szőlő felvásárlását, a borászoknak pedig az új uniós rendelkezéseknek kell megfelelniük, amelyek egy része még meg sem jelent a hazai törvénykezésben.

Nem vagyunk kivételezett helyzetben, a gazdasági válság a borfogyasztásban is érezteti hatását – mondta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Az év eleje óta a belföldi kereskedelemben és a kivitelben érezhető a visszaesés. A nehezebb gazdasági környezetben a családok nyilván legelőbb az élvezeti cikkek vásárlásával hagynak fel, a borkivitel visszaesése pedig főként a német piac előző években tapasztalt kisebb megrendelésein érezhető leginkább – indokolta a gyengébb kilátásokat a főtitkár. A tavaly év végén s az idén tavasszal tapasztalt forintgyengülés nyomán viszont visszaesett az import is, mivel így drágábbá váltak a külföldről, főként Olaszországból behozott borok. A szőlőtermelők és a borászok egyébként idén még két nagyon komoly kérdéssel is szembesülnek. A szőlőtermeléssel felhagyni kívánó gazdálkodók augusztus elsejétől ismét pályázhatnak az unió által finanszírozott szőlőkivágási támogatásra. A borászoknak pedig az uniós borreform második lépcsőjének nevezett, ugyancsak e hónapban életbe léptetett új szabályokat kell megtanulni és adaptálni.
Horváth Csaba tájékoztatása szerint tavaly valamivel több, mint 1500 hektár szőlő kivágására nyertek el támogatást a hazai szőlészek, ami 45-48 százaléka az összes támogatásigénylésnek. A háromezer hektárnyi szőlőkivágás azért nem valósult meg, mert Spanyolország jelentős mértékű túligénylést jelentett szintén szőlőkivágási támogatásra, s az ezzel kialakult helyzetet az unió úgy oldotta meg, hogy csökkentette a többi tagországnak szánt keretet – hazánk esetében körülbelül a felére. A HNT főtitkára kérdésünkre hozzátette: a kivágásra ítélt szőlők nem feltétlenül a kedvezőtlenebb területeken fekvő, gyengébb ültetvények, hiszen a támogatási rendszer előnyben részesíti a nagyobb hozamú területeket. Hazánk esetében emellett előnyben részesítették azokat a pályázókat, akik már betöltötték az 55 éves kort, s ültetvényüket már sem megművelni, sem eladni nem tudják. Az előző években főként a kunsági és mátrai borrégiókból érkeztek szőlőkivágási pályázatok, miközben a legkisebb érdeklődés a jobb kilátásokkal bíró tokaji és villányi borvidékekről volt tapasztalható. A főtitkár arra számít, hogy idén is körülbelül a tavalyinak megfelelő ezerötszáz hektárnyi szőlőkivágást hagynak jóvá.
Az idei termésről még korai lenne nyilatkozni, mindazonáltal Horvát Csaba szerint az előre látható, hogy nehézséget fog okozni a termény eladása. Ennek oka – tette hozzá – főként az, hogy a felvásárlók nagyon nehezen jutnak hitelekhez, s ezért problémát fog okozni a szőlővásárlás finanszírozása. A készletek egyébként a szokásosnál kissé magasabbak, de ez nem lehet indoka annak, hogy jelentősen csökkenjen a szőlő ára, mivel előreláthatóan, mennyiségi szempontból idén egy átlagtermés elé nézünk.
Közben a borászok teljesen új körülményekkel kénytelenek szembesülni. Az unió két-három hete léptette életbe a borpiaci reform második lépcsőjét, s nagyon rövid határidőket adott az egyes tagállamoknak arra, hogy az új direktívákat beültessék saját törvénykezésükbe. Az új szabályok elfogadásával és kihirdetésével így hazánk késésben van, de nagyobb gondot jelent az, hogy ezen friss, még meg sem jelent előírásokat még meg is kellene ismertetni az érintettekkel – világított rá Horváth Csaba. Ezért – tette hozzá – furcsa helyzet állhat elő, ha megindul a szüret, miközben a hiányzó rendeletek még nem készültek el. Leginkább az új kategóriák vonatkozásában lesz nehéz megfelelni megfelelő szabályozás nélkül.

Keserédes balatoni szüret. Visszafogottak a felvásárlási előrejelzések, habár volt már ilyen borpiaci év, a finanszírozási világválság most kiváltképp kedvezőtlen az ágazat számára – mondta lapunknak a szerdán tartott balatonlellei szőlészeti, borászati konferencián Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának munkatársa. A szakembertől megtudtuk: augusztus 15-ig a HNT-nek jelentenie kell az agrártárcának a terméskilátásokat és a piaci lehetőségeket. Brazsil Dávid megjegyezte: nem szabad megengedni, hogy a kivágott ültetvények helyén golfpályákat létesítsenek.
Kérdés, van-e értelme új ültetvényekkel bajlódni az értékesítési nehézségek miatt. – Túlcsordul a bor a dél-balatoni pincékben,
emiatt alacsony felvásárlási árakról hallani – vázolta a régiós borpiaci helyzetet a balatonlellei Garamvári Vencel. A 2006. év bortermelője és ugyanabban az esztendőben az Év pincészete kitüntető cím tulajdonosa szerint a jövőben is várható, hogy a balatoni bortermés 70 százalékát idehaza, 30 százalékát külföldön értékesítik. A tó déli parti nedűinek egy része az Egyesült Államokba és Kanadába is eljut, a legnagyobb felvásárlók viszont továbbra is a nagy élelmiszerláncok. A boglárlellei dombvidékhez tartozó Ordacsehiben szerdán már megkezdődött a csabagyöngye szüretelése, Balatonlellén pedig a hét végén átadták a Somogy bora 2008 díjat. Idén a kőröshegyi Podmaniczky pincészet rajnai rizlingje érdemelte ki a legízletesebb somogyi nedűt megillető díjat, a megye legjobb vörösbora pedig a boglári Konyári János kimagasló szakmai felkészültségről árulkodó sauvigonja lett. Konyári János lett egyébként 2008-ban az Év bortermelője.