A jegesmedvék és a komposzt

Miközben az emberiség jobbik énje lassan rögzíti magában a szomorú tényt, hogy a globális felmelegedés nem áll meg a jegesmedvéknél, ez a kihalásra ítélt pompás állat modellé válik, mivel élőhelye rendkívül érzékeny a hőmérséklet emelkedésére. 2007 májusában a WWF létrehozott egy nyomkövető rendszert és egy hozzá kapcsolódó honlapot, amelynek segítségével egy speciális jeladóval vizsgálják a fokozottan veszélyeztetett faj egyedeinek mozgását. A követőrendszer eredményei sajnos maximálisan igazolják a feltételezést, amely szerint a jegesmedvék természetes élőhelye egyre szűkül, így egyre hosszabb és kimerítőbb vándorlásokra kényszerülnek túlélésük érdekében. A honlapon huszonkét medve mozgását figyelhetjük meg. Ebből kiderül, hogy az Ursus maritimus sorsa az ember kezében van, és attól függ, hogy milyen mértékű és gyorsaságú az északi-sarkköri jég olvadása. Jelenlegi státusa veszélyeztetett faj, de hamarosan beléphet a kritikusan veszélyeztetett fajok népes családjába, és az állatok kétharmada ötven éven belül eltűnhet a föld színéről, akár a jég. Az amerikai Nemzeti Oceanológiai és Légkörkutató Hivatal jelentése szerint ez utóbbinak negyven százaléka egészen egyszerűen elolvadt. Márpedig a jegesmedve úgy kétszázötvenezer éve a jégtáblákon vadászik a fókákra, a vízben vagy a szárazföldön nem megy neki. A nőstényeket ráadásul a vadászat ugyan a jéghez köti, az utódok világrahozatala viszont szigorúan a szárazföldhöz. Az ingázás mértéke drámai méreteket öltött: ma egy nőstény 168 kilométerrel többet vándorol, mint harminc évvel ezelőtt, és ez évente tizenhat kilométerrel növekszik, amíg bírják. A klímaváltozás miatt Grönland állandóan fagyott talaját egyre változatosabb növénytakaró borítja, hamarosan átköltözhetnek a pandák, és lehet majd komposztálni is. Ami maga a csoda. Az ember összeüt néhány raklapot, beleszórja a nyers zöldségmaradékot, tojáshéjat, kávé- és teazaccot, papírt, lehullott gyümölcsöket (bár azok mehetnek a cefrébe is), faleveleket, és hamarosan egy elképesztő anyag, a mesterséges humusz boldog és büszke tulajdonosa lesz, amiből új, hálás növények sarjadnak majd, és így megy ez a körforgás a világ végezetéig. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy évente háromszáz kiló kommunális hulladékot barkácsolunk össze, aminek harminc százaléka remekül komposztálható. A komposztálás segíthet az integrációban is. A felvidéki Raszlavica cigány közössége például öt éve lelkesen komposztál. A következmények figyelemre méltók. A közösségi komposztálótelep létrehozása óta a falu évente ötvenezer koronát spórol a szemétdíjból.