A szigorítás miatt megszűnik a devizahitel?

Nem került napirendre a kormány tegnapi ülésén az a rendelet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét az eddigieknél szerteágazóbb és erőteljesebb fogyasztóvédelmi hatókörökkel látná el. A kormányszóvivő azt ígérte, hogy ma hozzák nyilvánosságra a rendelet szövegét. A Magyar Nemzeti Bank tervei szerint egy átlag magyar család legfeljebb ötmillió forintnyi devizaalapú lakáshitelt vehetne fel.

Tegnap fogadta volna el a kormány azt a rendeletet, amely kibővítette volna a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) fogyasztóvédelmi jogkörét, ám erre bizonyos szövegezési kérdések tisztázatlansága miatt nem került sor. Szollár Domokos kormányszóvivő azt ígérte, hogy ma fogják nyilvánosságra hozni a rendeletet, amelynek két fő pontja lesz. Az egyik a pénzügyi felügyelet lehetőségeit bővíti, például lehetővé teszi, hogy a hatóság bírságot vethessen ki a bankokra, ha tisztességtelen magatartáson kapja őket – közölte a szóvivő. A másik pontja pedig azt célozza meg, hogy a bankok, amelyek megfogadták, hogy két hónapig nem változtatnak egyoldalúan a szerződéseiken, mégis megtehessék ezt, ha kedvezőbbre fordulnak a körülmények, vagyis az ügyfél jól jár a módosítással.
Ugyanakkor szakértők szerint a rendelet csupán első lépésnek tekinthető a szabályozás megújítását jelentő úton. A Napi Gazdaság információi szerint a felügyeletnél még csak most vizsgálják, hogy milyen hatékony a PSZÁF jelenlegi eszközrendszere, s milyen szervezési változtatásokra lesz szükség a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásához. A kormány tervei szerint a megoldást az a magatartáskódex jelenti majd, amelyet szeptember elejére készítenek el, s amely lefektet néhány, a kódexet aláíró bankok számára kötelező szabályt. A kódex részletein jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) dolgozik, de a jegybanknak eddig nem sikerült megegyeznie a bankok és a lízingcégek képviselőivel. A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy a pénzintézetek szerint az MNB elképzelései annyira szigorítanák a felvehető hitelöszszeget, hogy befagyasztanák a hitelpiacot, a devizahitelezést pedig teljesen megszüntetnék. Néhány szakértő úgy véli, hogy ezekkel a feltételekkel nagyon kevés pénzintézet írja majd a kódexet. A legnagyobb ellenkezést az váltotta ki a bankokból, hogy az MNB tervei szerint a havi törlesztőrészlet forinthiteleknél legfeljebb a család nettó jövedelmének 30 százaléka lehetne, míg devizahiteleknél nem haladhatná meg a 15 százalékot. Vagyis ha két kereső együtt 250 ezer forintot visz haza havonta, ami csaknem tízezer forinttal több is, mint az országos átlag, akkor forinthitel esetén legfeljebb 75 ezer lehet a törlesztőrészletük, vagyis körülbelül hétmillió forint lakáshitelt vehetnek fel 25 évre. Euróhitel esetén pedig körülbelül ötmillió forintig mehetnének el. A bankok szerint ez a szigor túlzó, a határokat sávosan kellene meghúzni, hiszen egy ötszázezer forintos jövedelemnek jóval nagyobb hányadát lehet törlesztésre költeni anélkül, hogy az alapvető szükségletek csorbát szenvednének, mint egy százezer forintosból.
A jegybank nemcsak a felvehető összeget kurtítaná meg, hanem jóval nagyobb önrészt követelne meg a hitelfelvevőktől. Terveik szerint forinthiteleknél a felvehető összeg legfeljebb a hitelfedezeti érték hetven százaléka lehet, míg devizahiteleknél csupán a fele.

Kártalanít a Raiffeisen. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fellépése nyomán a Raiffeisen Bank vállalta, hogy kártalanítja azon ügyfeleit, akik egyoldalú szerződésmódosítása miatt a korábbinál magasabb díjért fizethették vissza a bank felé fennálló tartozásaikat. A GVH azt észlelte, hogy a Raiffeisen Bank Zrt. egyoldalú szerződésmódosítással a szabad felhasználású és a lakáscélú jelzáloghitelek egyes termékei esetében az elő- és végtörlesztési díjat 35 ezerről 60 ezer forintra emelte. A Raiffeisen augusztus 31-ig 13 ezer forint visszatérítést fizet azon ügyfeleinek, akik a végtörlesztési díj változtatása miatt az eredeti szerződésben foglalthoz képest magasabb végtörlesztési díjat fizettek meg. Továbbá az érintettek számára lehetővé teszi, hogy forint- és devizaalapú hitelek esetében 60 ezer forint helyett 47 ezer forintért törleszthessék a teljes hitelüket, illetve a forinthitelek esetében ezen díjért részleges törlesztés is lehetséges.