Agyaglábakon áll az idei költségvetés

Hiába léptek életbe múlt hónapban a legújabb megszorítások, még mindig ingatag lábakon áll az idei büdzsé a Költségvetési Tanács tegnap kibocsátott elemzése szerint. A testület főként az elmaradó járulékbevételek, az emelkedő munkanélküliség és a veszteséges állami cégek miatt aggódik. Ha a lyukakat nem sikerül betömködni, októberben tovább húzhatja a kormány a nadrágszíjat.

Nem osztja a Pénzügyminisztérium kincstári optimizmusát a Költségvetési Tanács, amely tegnap közzétett jelentésében komoly aggályokat fogalmaz meg az idei és a jövő évi folyamatokat illetően. A testület a büdzsében az újabb megszorítások után is több olyan kockázatot lát, amelyek jelentősen növelhetik az államháztartás hiányát.
Így például a szaporodó elbocsátások a munkanélküliséghez kapcsolódó állami kifizetéseket a tervezettnél jóval nagyobb mértékben emelték meg. Az idei büdzsé 101,7 milliárd forintot különített el erre a célra, ám a teljes évi keretösszegből 95 milliárdot júliusig már ki is fizettek – hangsúlyozza a testület, amely úgy véli: a segélyre és járadékra jogosult munkanélküliek száma az idén megugrik, majd lassan csökken, de több éven belül sem tér vissza az eredeti 165 ezer főre, hanem 215 ezer fő körül áll meg.
*
Az eladósodott és veszteséget veszteségre halmozó állami vállalatok ugyancsak kockázatot jelentenek az államkasszának. A MÁV-nak juttatott állami támogatások összege az utóbbi években már eléri a GDP egy százalékát, a pénz tekintélyes része azonban gyakran meg sem jelenik a költségvetési törvényekben – írja a tanács, emlékeztetve: a vasúttársaság egyrészt felélte a MÁV Cargo eladásáért kapott 102,5 milliárd forintot, másrészt a 2005. végi, közel 150 milliárd forintos adósságállományát tavaly év végére csaknem 210 milliárd forintra növelte meg. Átfogó átalakítások hiányában – a testület számításai szerint – a MÁV működési vesztesége 2009 és 2012 között évente 70-80 milliárd forintot tesz ki, nem számítva a halmozódó veszteség finanszírozására felvett hitelek kamatait. Hasonló problémát jelent a büdzsé számára a BKV. Noha a társaság évente átlagosan 18 milliárd forintnyi rendszeres állami támogatásban részesül, ez az összeg sem fedezi a veszteségeket, így időről időre rendkívüli támogatást is folyósítani kell.
Az állami kezességek és garanciavállalások szintén lyukat ütnek a költségvetésen. Az állam által garantált kezességállomány folyamatosan nő, ráadásul minősége stabil ütemben romlik, azaz egyre több cég helyett az államnak kell fizetnie. A büdzsé kiadásai ezért idén 5-20 milliárd forinttal, 2010-től pedig éves szinten 10-30 milliárd forinttal haladhatják meg a garanciavállalásra fordított tavalyi összeget. Az önkormányzatok eladósodása szintén veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát, ráadásul a jövő évre tervezett 120 milliárd forintos elvonás várhatóan nem is éri el eredeti célját, hiszen az újabb megszorítás ellen a települések ismét hitelfelvétellel védekeznek majd. Az elmaradó társaságiadó-bevételek ugyancsak komoly veszélyforrást jelentenek. A társasági adó vonatkozásában – 1996 óta példátlan módon – nem befizetés, hanem 9,5 milliárd forintos visszatérítés szerepelt idén júliusban – jegyzi meg a tanács. A szervezet szerint az idei évre várható 6,5 százalékos és a jövőre jósolt félszázalékos gazdasági visszaesés miatt a befizetéseknél 2010-ben sem várható javulás.
A mostani megállapítások egy része nem új keletű: a tanács előtt a Magyar Nemzeti Bank és számos közgazdász is arra figyelmeztetett, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val kötött hitelszerződésben meghatározott pályához hamarosan újabb szigorító intézkedésekre lesz szükség. A pénzügyi tárca ezzel szemben úgy látja: az államháztartásban minden az előzetes tervek szerint alakul, és a hitelezők felé rögzített idei hiányt további lépések nélkül is sikerül tartani. Amennyiben a következő hónapokban mégsem fordul a helyzet, és a lyukakat nem sikerül betömködni, akkor októberben újra kell írni az idei büdzsét, mivel a törvény kimondja: ha az államháztartás négy alrendszere közül három, a központi költségvetés, a tb-alapok és az elkülönített állami pénzalapok egyenlege a kiadások 2,5 százalékával – idén 347 milliárd forinttal – eltér a büdzsében rögzített mértéktől, akkor módosítani kell a költségvetési törvényt. Ha az eltérés az öt százalékot is meghaladja, akkor teljesen új költségvetést kell készíteni, amelynek számait minden egyes minisztériummal le kell egyeztetni.