Az igriciek töretlen munkakedve

Csaknem húsz tonna uborka ment tönkre a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igrici romáinak 5,2 hektáros ültetvényén, de a helyszínen dolgozó nők és férfiak munkakedve megmaradt. Sikerült vásárlót találni a további 1200 tonna termésre, így letargia helyett a bizakodás jellemzi a kisszövetkezet dolgozóinak hozzáállását – tájékoztatott Nótár Zoltán, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke.

A megegyezés ellenére az Igrici Kertészeti Szövetkezet egyik üzleti partnere megtagadta 200 mázsa uborka átvételét, mondván: a maximális, 12 centiméteres hoszszúságot meghaladják. Ez a mennyiség tönkrement, miként a leszedésre fordított munka szintén kárba veszett. Nótár Zoltán – aki maga szervezte meg, hogy a helyi romák munkából, s ne segélyből éljenek – kissé elkeseredett, hiszen biotermésről van szó, a nagy felvásárlócégek pedig olyan külföldi árut vásárolnak, amelynek eredetéről roppant keveset tudnak. A cigány kisebbségi elnök a kormányt hibáztatja, ugyanis azt állítja: semmit nem tesz a magyar áruk hazai forgalmazásának fellendítéséért.
Nótár szerint ugyanez a kormány a munkahelyteremtés fontosságát hangoztatja, noha sem anyagilag, sem erkölcsileg nem támogatja a rászorultakat. Emlékeztetett: Igrici az ország 33 leghátrányosabb kistérségének egyike, azonban hiába pályázott a helyi romák nevében, állami támogatásban nem részesültek. Ekkor kereste fel Polgár András alapítványát, s kért 13 millió forint kölcsönt a munkahelyteremtő beruházás megvalósítására. Mint a roma elnök mondta, szinte egész Európából érkeztek már kertészeti szakemberek, politikusok a kontinensen egyedülálló vállalkozásnak a megtekintésére, a hazai miniszterek, parlamenti képviselők eközben egyáltalán nem kíváncsiak a példaértékű kezdeményezésre.
Az igrici roma vezető kijelentette, bár milliókat buktak, a kedv mégsem ment el, hiszen a munka világába visszazökkent dolgozók megtalálták életük értelmét. Nótár Zoltán úgy fogalmazott: a rizikóval minden új vállalkozás esetében számolni kell, az ő tanulópénzük ez a 200 mázsa, nyolcmillió forint értékű kárba veszett termés volt. Mindazonáltal a szövetkezet munkásai hajnaltól késő estig dolgoznak, ráadásul a tyukodi konzervgyár mellett egyre nagyobb az érdeklődés a dél-borsodi uborka iránt. A betakarítás 115 napig tart – hívta fel a figyelmet –, s körülbelül 1200 tonna termést kell leszedni. Tűző napon, esőben egyaránt dolgoznak, a havi jövedelem pedig eléri a fejenkénti 100–120 ezer forintot a 28 ezres segély helyett. Az elnök várakozásai szerint a várható bevétel eléri az ötvenmillió forintot, tehát ez a pénz fedezi a kölcsöntörlesztést, a jövő évi munkakezdési költségeket, valamint a fizetéseket is. Jövőre már paradicsom és paprika is terem a dél-borsodi kisszövetkezet földjén, persze az uborkaültetés sem marad el.
A dolgozók közül Ardai László, Mata Péterné és Fodor Gyuláné egy emberként támasztották alá Nótár szavait, miközben kiábrándítónak tartják, hogy a kormány semmilyen téren nem segíti, sőt, kisemmizi a leszakadó rétegeket. Üres szavakat pufogtatnak Bajnaiék, a támogatásokról szóló betanult mondatok ugyanakkor nem jutnak tovább a blöff szintjénél. Kislászló Csaba, Igrici testnevelő tanárból lett polgármestere büszke a falu romáira. – Le a kalappal előttük – mondja. Úgy gondolja, Nótár Zoltán jó választás volt a cigány kisebbségi önkormányzat élére, ez az ember valóban a képviseltjeiért él. Nincs etnikai megkülönböztetés, minden igrici lakos azonos elbírálás alá esik. A helyi bűnözés szinte egyenlő a nullával, amihez egy négytagú faluőrség járul hozzá minden éjszaka. Megerősítette az uborkaföldön dolgozó emberek véleményét, miszerint a növénytermesztési szakemberként köztiszteletben álló elnök valóban képes volna ötezer munkahelyet teremteni, amennyiben kapna az államtól másfél milliárd forintnyi támogatást. Természetesen a mezőgazdaságot lendítené fel, s ez azért érdekes, mert hazánk kifejezetten agráripari ország lenne, ha hagynák kibontakozni.