Borúlátó diákok, kevés az esély az elhelyezkedésre

A hallgatók több mint fele szerint negatívan befolyásolja elhelyezkedési esélyeiket a hazai gazdasági válság – mutat rá egy felmérés. Az átlagnál csak a nemzetvédelmi, a katonai és rendőri pályát választók optimistábbak, akik szerint a válság miatt jobbak lettek az elhelyezkedési esélyeik, amiben döntő szerepet játszik a romló közbiztonság.

Az egyetemi hallgatók több mint fele attól tart, hogy a gazdasági válság negatívan befolyásolja elhelyezkedési esélyeiket – derül ki az oktatási tárca háttérintézménye, az Educatio Nonprofit Kft. nyolcezer felsőoktatási hallgató megkérdezésével végzett felmérésből. Kevesen vannak, akik pozitívan látják a helyzetet: átlagosan a diákoknak alig öt százaléka véli úgy, hogy saját szakterületén a válság megkönnyíti az elhelyezkedést.
Sokat elmond Magyarország jelenlegi helyzetéről, hogy mely szakmák képviselői szerint lettek jobbak a kilátások a válság következtében: a legbizakodóbbak a nemzetvédelmi és katonai képzésben részt vevő hallgatók, akiknek az átlagos 51 százalékkal szemben alig 13 százaléka véli úgy, hogy a válság negatívan hat az elhelyezkedési esélyeire, míg az átlagnál háromszor többen (16 százalék) tartják azt, hogy a válság következtében javultak a munkaerő-piaci kilátásaik. Optimistának látszanak a jogi-igazgatási területen tanulók is, ám a felmérést végzők megjegyzik: a szakterület jó eredményét elsősorban a rendőrtiszti főiskola hallgatóinak feltűnően pozitív várakozásai eredményezték, a képzésterület legnagyobb részét kitevő jogászképzésben részt vevők álláspontja átlagos. A rendőrnövendékek tehát egyértelműen úgy gondolkodnak: elhelyezkedésüket kimondottan segíti az ország válságos helyzete. A leendő katonák és rendőrök feltűnő optimizmusa egyértelműen arra világít rá, hogy a válsággal együtt jelentős mértékben romlik a közbiztonság, így a rend fenntartásához a jelenleginél jóval több szakemberre lesz szükség. Rajtuk kívül csak az informatikai hallgatók feltűnően bizakodóak: kevesebb mint egyharmaduk (29,2 százalék) tapasztal negatív folyamatokat az álláskilátásokat illetően.
A legpesszimistábbak a mezőgazdasági képzésen részt vevők: az agrárhallgatók több mint kétharmada (68,2 százalék) úgy vélekedik, elhelyezkedési kilátásaik kifejezetten romlottak az utóbbi egy évben, és mindössze három százalék látja úgy, jobb a helyzetük, mint korábban. A kutatók számára a legmeglepőbb eredményt a gazdasági szakos hallgatók reményvesztettsége jelentette: az évek óta legnépszerűbb képzésterületen tanulók az egyik legpeszszimistább csoportot alkotják, hiszen csaknem kétharmaduk (63,2 százalékuk) kifejezetten negatív tendenciákat tapasztal a saját szakterületén. Ez azért is érdekes, mert a közvélekedés épp ellentétes képet fest a pénzügyi szféráról. A legkevesebb optimista a művészeti képzésen tanulók között van: a leendő zenészek, szobrászok, festők mindössze 0,7 százaléka látja jobbnak a helyzetét, mint egy éve.