Buszra szállva nyelvet ölteni

A magyar nyelv éve programsorozat részeként a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Balassi Intézet Nyelvet öltünk címmel indította útjára június végén országjáró, buszos kiállítását, hogy bemutassa történeti és aktuális nyelvhasználatunkat, felvázolja a nyelvújítástól a rövid szöveges üzenetek okozta nyelvrombolásig vezető utat.

Kazinczy Ferenc, a felvilágosodás korának nyelvújítója néhány száz évvel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy a nyelv az legyen, aminek lennie illik: hív, kész és tetsző magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez. A rövidített, eltorzított szavak korában Kazinczy gondolata igencsak megfontolandó.
A Nyugat 100 busz sikerének köszönhetően nyár eleje óta egy almazöld Ikarusz 260-as járja az országot, hogy nyelvünk szépségeit, anyanyelvünk változásait, a ma használatos nyelvi formulákat, azok negatív hatásait játékos formában megismertesse. Az elsősorban fiatal generációt megcélzó kiállítás nem merül el a tudományos részletekben, inkább kiindulási pontként szolgál nyelvünk tanulmányozásához. A tárlat bemutatja a történeti hagyományokat, azt, hogy honnan ered a magyar nyelv, miként változott használata az évszázadok viharaiban, hogyan alkalmazkodott a mindenkori elvárásokhoz.
Míg a busz elején az Ómagyar Mária siralmat, Kazinczy sorait és archaikus üdvözlési formákat olvashatunk, a kiállítás végére érve már kortárs művekből kiemelt idézetek – Egressy Zoltán Portugálja, Varró Dani Szívdesszertje – szemléltetik írott és beszélt nyelvünk modern kori sajátosságait. A barangolást palindrómák és nyelvtörők, érintőképernyős tesztek igazán játékossá varázsolják, sőt az interaktív megoldásokkal teli minitárlaton egy székely gyorstalpaló nyelvtanfolyamon is részt lehet venni.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez tartozó Geolingvisztikai Műhely a kiállítás időszakára rendelkezésre bocsátott egy multimédiás térképet, ahol a különböző nyelvjárásokat területekre lebontva ábrázolják a nyugat-dunántúlitól a palócon és a szabolcsin át egészen a moldvai csángóig. Egy kódjátékban frappánsan használták fel a telefonon keresztül küldhető rövid szöveges üzeneteket (SMS) is: a busz egyik falát beborító, hosszú számsorok nagy költőink versrészleteit rejtik magukban. Pilinszky négysorosa számokban kifejezve több mint abszurd.
A szervezők – Örkény István után szabadon – Hadarva írok címmel pályázatot is hirdettek, amelyre szeptember végéig az SMS nyelvén írott rövid prózai és poétikai alkotásokat várnak. A nyelvbusz december elejéig rója a városokat; megfordul majd Monostorapátiban, a keszthelyi Helikon-napokon, Herenden, Gyulán, Pápán, Veszprémben, Szentendrén, Egerben és Szlovénia néhány településén is.