Célkeresztben a választók

Ígéretüket betartva számos támadást hajtottak végre tegnap, az elnökválasztás idején a tálib lázadók Afganisztánban. A legtöbb akciót szavazóhelyiségek ellen indították az ország különböző pontjain, ígéretükhöz híven, amely szerint minden eszközzel igyekeznek megakadályozni a választás lebonyolítását, ha máshogy nem, hát a szavazók elrettentésével.

Harcban a tálibokkal. A magyar honvédség katonái is részt vettek abban a tűzharcban, amire tegnap került sor a kormányhadsereg egyik százada és tálib felkelők között Baglanin Dzsadid járásban. Az érintett magyarok a NATO egyik műveleti tanácsadó és összekötő csoportjának (OMLT) a tagjai, és az afgán erők mellett teljesítenek szolgálatot, közösen az Egyesült Államok ohiói nemzeti gárdájának katonáival. A hét elején került sor az első váltás visszafogadására, a szolnoki ceremónián jelen volt Gregory L. Wayt vezérőrnagy, az ohiói nemzeti gárda parancsnoka is, aki lapunknak a katonákra leselkedő kockázatokkal kapcsolatban elmondta: mindenütt veszélyes Afganisztánban, és ez igaz az északon állomásozó magyar–ohiói OMLT-re is. A kétoldalú együttműködés 1993-ban kezdődött, köszönhetően elsősorban annak a ténynek, hogy Magyarországon kívül Cleveland a legnagyobb magyar lakosságú település a világon – emlékeztetett a tábornok, aki közölte: idén a következő kétoldalú program a magyar Gripen-pilóták elméleti oktatása lesz a légi utántöltésre. (Z. G.)

(Pjandzs)

Kabulban pokolgépet robbantottak, majd a főváros térségében tűzharc is kerekedett a hatóságok és a lázadók között. A déli Hilmend tartományból is több kisebb merényletről érkeztek információk, Kandahárban rakétabecsapódás miatt meghalt egy nő, a városba vezető főúton pedig egy buszt vettek tűz alá. Mint arra számítani lehetett, a tálibok támadásaikat az ország északi, eddig békésebbnek számító térségeire is kiterjesztették, Kunduzban például egy iskolát ért rakétatalálat, ahol szintén szavazóhelyiség működött. A magyar katonák által ellenőrzött Baghlan tartományban a veszély miatt több választási központot bezártak, ugyanitt meggyilkoltak egy helyi rendőrfőnököt.
Mindezzel együtt eddig nagyobb emberáldozattal járó merényletről nem értesültünk. Mint Afganisztánban tartózkodó informátoraink telefonon elmondták, a hangulat rendkívül feszült, a támadások miatt sokan nem mertek elmenni szavazni. Délen és keleten voltak szavazóhelyek, ahol egyetlen ember sem adta le a voksát. A tálibok ellenőrzőpontokat állítottak fel több úton, s átnézték az arra közlekedő autókat. Az egyik mazari-sharif-i taxis érdeklődésünkre azt mesélte, a Kunduzba vezető úton háromszor is megállították fegyveresek, s azt kérdezték, elment-e szavazni. Mivel a voksolás során a választók ujját napokig lemoshatatlan kék tintával jelölték meg, a táliboknak nem volt nehéz dolga a beazonosítással. Azzal fenyegettek, akinek tintát látnak rajta, annak levágják az ujját. A pastu származású sofőr nem szavazott, így továbbengedték.
A hatóságok ugyanakkor sajátos módját választották a rossz hírek féken tartásának, arra kérték ugyanis a helyi sajtót, hogy ne számoljon be az incidensekről. Ettől remélték ugyanis, hogy magas lesz a részvétel. A terv azonban nem jött be, a szavazási hajlandóság a tegnap délutáni hírek szerint jelentősen elmaradt az öt évvel ezelőttitől. A határokat lezárták, az északról szomszédos Tádzsikisztánban már csak ezért sem érzékelhető semmi az afganisztáni feszültségből.
A közép-ázsiai országban másodszor tartottak elnök- és tartományi választást a tálib rendszer 2001-es megdöntése óta, az első ilyen megméretés 2004-ben volt. A csaknem hétezer szavazóhelyiség biztonságáról háromszázezer afgán és külföldi katona próbált gondoskodni. A mintegy 17 millió választó negyven elnökjelölt közül választhatta ki favoritját, s a tartományi tanácsok 420 mandátumáról dönthetett. A fő esélyesnek a jelenlegi elnököt, a pastu Hamid Karzait tartják, aki a felmérések szerint a szavazatok 45 százalékára számíthat. A második helyre egykori külügyminiszterét, a tádzsik Abdullah Abdullahot várják 25 százalékkal. Részeredményeket a tervek szerint már holnap ismertetnek, de a hivatalos végeredményt csak szeptember 17-én közlik. Amennyiben a győztes nem szerzi meg a szavazatok felét, akkor második fordulóban dől el, ki kormányozza tovább a 2004-es állapotokhoz képest sokkal békétlenebb Afganisztánt.