Továbbra is kivételezett helyzetben vannak Magyarországon a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező nagyvállalatok, legalábbis erről tanúskodnak a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium lapunk érdeklődésére elküldött friss támogatási adatai. Ezek szerint míg 2003 és 2007 között egyedi kormánydöntéssel 43 cég összesen 80 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapott, tavaly január óta 25 óriáscégnek 41 milliárd forintot adott a kabinet, ugyancsak saját hatáskörben, egyedi döntés keretén belül. A kormány egyébként összesen 42 milliárd forintos támogatásról határozott, ám egy befektető a számára megítélt pénz lehívása nélkül állt el a támogatási szerződéstől, mert úgy ítélte meg, az állami segítség ellenére nem hazánkban építi meg beruházását. Dotációt kapott a magyar kormánytól az indiai székhelyű Apollo Tyres gumiabroncsgyártó cég is, amely viszont elhalasztotta magyarországi üzemének megépítését. A kedvezményezettek listáján – a korábbi évekhez hasonlóan – ismét túlnyomó többségben vannak a multinacionális cégek, hazai kis- és közepes vállalkozást ugyanakkor nem találni a nyertesek között.
Az egyedi kormánydöntések gyakorlata a jövőben minden bizonnyal folytatódik. A gazdasági tárca lapunknak jelezte: további programokról is aláírtak már megállapodásokat. Azt ugyanakkor nem nevezték meg, hogy kik azok az új kedvezményezettek, akiket támogatásban részesített a kabinet. Mint azt Varga István gazdasági miniszter korábban lapunknak elmondta: az egyedi kormánydöntések programja folyamatosan zajlik, mert a kabinet feladatának érzi, hogy olyan nagyberuházásokat támogasson, amelyek munkahelyeket hoznak létre. A tárcavezető szerint a támogatásoknál a kabinet nem azt figyeli, hogy mekkora cégről van szó, hanem hogy vállal-e kötelezettséget, vagy sem.
Tény, hogy a nagyberuházásokhoz kapcsolódó állami dotációkat eddig szinte kizárólag nagyvállalatok kaphatták meg, s hogy az óriáscégeknek nyújtott adókedvezményeket a legtöbb esetben a multinacionális vállalatokra szabták. Az egyedi kormánydöntéssel odaítélt, vissza nem térítendő pénzek évek óta vita tárgyát képezik. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számos alkalommal figyelmeztetett arra, hogy lehetetlen kimutatni, miért és milyen összegű kedvezményeket kapnak közpénzből egyes magáncégek. Éppen az átláthatatlanság az oka annak, hogy a számvevők 2006 óta már nem is tudják megadni, mekkora összegű társaságiadó-kedvezményt kapnak a nagyvállalatok, mindössze a támogatásban részesülők körét tudják beazonosítani, azt sem pontosan. A helyzet tisztázása érdekében Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke korábban azt javasolta, hogy az állami szervek tegyék nyilvánossá, melyik cég, milyen jogcímen, mekkora adókedvezményben, illetve támogatásban részesült. A gazdasági tárca álláspontja ugyanakkor az, hogy az állami támogatások rendszere teljesen átlátható, ezért nincs szükség módosításra.
Róna Péter szerint az adófizetők pénzéből a kormány nem köthetne vissza nem térítendő támogatásokról szóló egyéni megállapodásokat óriáscégekkel. A közgazdász számításai azt mutatják: a magyar állam 2007-ben összesen 917 milliárd forintot költött arra, hogy a multinacionális cégeket támogassa, a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak eközben 370 milliárd forint jutott. Míg a 250 főnél többet foglalkoztató cégek átlagosan 10,7 százalékos társasági adót fizettek be tavaly az államkasszába, addig a kis- és közepes cégekre ennél jóval nagyobb, átlagosan 14 százalékos teher jutott.
A multicégek kiemelt kormányzati támogatása eddig nem sok eredménnyel járt. A versenyképességi listákon hazánk folyamatosan csúszik lefelé. A svájci IMD rangsorában jelenleg a 45. helyen állunk az 57 összehasonlított ország közül, jóllehet két évvel ezelőtt még tíz hellyel voltunk előrébb. A Világgazdasági Fórum listáján ugyancsak hátrébb kerültünk, többek között arra hivatkozva, hogy hazánkban a kormány részéről egyes üzleti szereplőkkel kapcsolatban részrehajlás figyelhető meg.
nézőpont intézet
A tiszások túlnyomó többsége sem akar kétpárti parlamentet
