Feltárják a titkos tömegsírokat

Szerbiában összeírják és megjelölik azokat a tömegsírokat, amelyekbe a partizánok és a kommunista hatalom által bírósági ítélet nélkül lemészárolt áldozatok holttesteit temették el 1944 után.

Pristina magabiztos. Nem lesznek újabb tárgyalások Koszovó státusáról, jelentette ki Skender Hyseni, a balkáni ország külügyminisztere. Az ilyen szerb elvárásokat alaptalanoknak, nevetségeseknek és megvalósíthatatlanoknak nevezte. Ezzel reagált Vuk Jeremicsnek, a szerb diplomácia vezetőjének egyik, a hágai bíróság várható döntésével kapcsolatos nyilatkozatára. Pristinai lapnyilatkozatában kijelentette, hogy számított Szerbia akadékoskodására a függetlenség kihirdetése után, de Koszovó elszigetelése már lehetetlen. (S. I.)

(Újvidék)

Elkészítik a második világháború után szintén ítélet nélkül kivégzettek névsorát is, amelyről már most tudják, hogy korántsem lesz teljes. Az állami bizottság által irányított munka szeptemberben kezdődik, ismertette Szlobodan Homen, a szerb igazságügy-minisztérium államtitkára a Blic című belgrádi napilappal.
Több száz tömegsír van szerte Szerbiában. Egyesekbe csak néhány embert lőttek bele, más sírok azonban százakat takarnak. Van néhány – például Nisnél és Belgrádban –, amelyben ezer vagy néhány ezer holttest van. Szinte minden nagyobb szerbiai város környékén van tömegsír, s azt is tudni, hol végezték a likvidálást, nyilatkozta Szrdjan Cvetkovics történész, a történelemtudományi intézet munkatársa. Mindezeket – mind a tömegsírokat, mind a kivégzőhelyeket – most összeírják és megjelölik. A hatalmas munkát azonban nem a nulláról kezdik. Több történész is foglalkozott a titkos tömegsírok témájával a világháború után. Nem csak szerb részről. Homen becslése szerint a helyszínek mintegy nyolcvan százalékáról már vannak megbízható adatok.
Szrdjan Cvetkovics úgy véli, hogy az 1944 és 1946 között ítélet nélkül kivégzett emberek számát pontosan sohasem tudják meghatározni. Szerinte 60-80 ezer közé tehető. A most rendelkezésre álló adatok szerint többségüket a Vajdaságban gyilkolták meg. A magyar és német adatokra hivatkozó szerb történész becslése szerint 40-45 ezer a vajdasági áldozatok száma, s Szerbia többi, nagyobbik részében pedig mintegy 35 ezren váltak a megtorlás áldozatává. A főleg a Bánátban élő félmilliós vajdasági németség szinte teljesen eltűnt, falvaikat, vagyonukat szerb telepeseknek osztották ki, a bácskai magyarság elleni kegyetlenül véres megtorlás pedig – ugyancsak becslés szerint – 20-40 ezer ártatlan áldozatot követelt.
Az államtitkár elmondta, hogy a bizottság munkájában nagyszámú szakértő vesz részt, köztük történészek, jogászok és orvos szakértők, akik a DNS-vizsgálatokra szakosodtak. – Most készítjük azoknak az intézményeknek, archívumoknak, múzeumoknak, történelemtudományi intézeteknek a listáját, amelyektől szakértőket kérünk az állami bizottságba. Kérelmünket már eljuttattuk a szerb szkupstinához – közölte Szlobodan Homen, aki szerint szeptember elsejéig feláll a bizottság és megkezdheti a munkát.