Katonai eurózóna alakul az unióban?

Noha az Európai Unió egykoron a világ csodálatát is kivívta prosperitása, stabilitása és a demokratikus intézmények iránti elkötelezettsége okán, a közös európai katonai erő hiánya miatt ma már nem tekintik komoly hatalomnak. A katonailag erősebb EU-tagoknak ezért külön csoportot kellene alkotniuk – olvasható a Financial Times tegnapi elemzésében.

Charles Grant biztonságpolitikai szakértő, az európai reform központja nevű londoni politikai műhely alapítója véleménycikkében aggályainak adott hangot a „lassan mozgó, rosszul szervezett és gyakran megosztott” Európai Unióval kapcsolatban. Szerinte az egy évtizeddel ezelőtt életre hívott közös uniós védelmi politika kudarcot vallott, az elképzelésekkel ellentétben új hadi képességekre nem tett szert az EU, amelynek katonai gyengesége különösen aggasztó, amikor szomszédságában – a Nyugat-Balkánon, a Kaukázusban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában – instabilitás uralkodik.
Grant úgy véli, a katonailag erősebb EU-tagoknak – az eurózónához hasonlóan – külön csoportot kellene alkotniuk. E védelmi klub éppen úgy tagsági kritériumokat szabna, mint az eurócsoport, a kritériumok előírnák a katonai képességek megfelelő szintjét és a megfelelő hozzáállást az erő alkalmazását illetően.
Charles Grant hiányolja a nemzetközi színtéren tekintélyt parancsoló közös európai katonai erőt, és szóvá teszi, hogy nemzeti össztermékéből csak öt tagállam – Nagy-Britannia, Franciaország, Lengyelország, Görögország és Bulgária – fordít két százaléknál többet védelmi célokra. A szerző szerint az EU-tagországoknak csak mintegy egyharmada veszi elég komolyan a védelmi ügyeket. Grant tart attól, hogy Nagy-Britanniában jövőre a konzervatívok kerülnek kormányra, akik minden bizonnyal gyakorlatban is tartják magukat a közös európai védelmi politikát ellenző retorikájukhoz. Németország pedig azért jelent problémát, mert ritkán engedélyezi a külföldi békefenntartásban szerepet vállaló katonák tényleges harci bevetését.