Sok magánnyugdíjpénztár-tag megdöbbenve olvasgatta nemrégiben azokat az értesítőket, amelyeket pénztáruk küldött nekik a befektetéseikről és az őket megillető hozamról. A levelek ugyanis számos esetben nem tartalmazták a tavaly tagdíjként befizetett összegeket. Többen arra gyanakodtak, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) nem utalta át ezeket a pénzeket, míg mások attól tartottak: munkáltatójuk nem rótta le utánuk a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat.
Az adóhatóságnál rögzítették: az APEH nem késlekedett. Mint közölték, a hivatal először a dolgozók tagdíjait kapja meg a munkáltatóktól. Az összegeket egy napon belül továbbítják a magánnyugdíjpénztáraknak. A tagdíjak átutalását követően érkeznek meg az APEH-hoz a munkáltatók által készített, dolgozóik tagdíjairól szóló adóbevallások. Az iratokat az adóhatóság szintén eljuttatja a pénztárakhoz, amelyek ezután láthatnak hozzá az adatok feldolgozásához. Miután utóbbi feladattal a kasszák végeztek, akkor írják jóvá a tagdíjakat a tagok számláin. Ám megtörténhet, hogy az adóhatóság hibás adatokat észlel a munkáltatók bevallásaiban. Ilyenkor a polgárok forintjai csak akkor kerülhetnek fel a számláikra, ha a munkaadó kijavítja az alkalmazottjának befizetéséről szóló pontatlan bevallását. Az APEH-nál hangsúlyozták: a tagdíjak minden esetben a pénztárak számláján vannak, és nem a hivatalnál.
Szakértői berkekben azonban az a hír terjedt el, hogy a magánnyugdíjpénztárak könyvelési, nyilvántartási rendszerei finoman szólva sem tökéletesek. Egyesek ezzel magyarázzák, hogy a tagok befizetései csak hónapok múltán jelennek meg a számlákon. Ezt a gyanút erősítette meg a napokban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) döntése. A hatóság ugyanis tagfelvételi zárlatot rendelt el az Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál. A szigorú döntés oka az volt, hogy a kasszák informatikai rendszerei nem képesek a tagok befizetéseit pontosan nyilvántartani, s velük a pénztár így nem tud elszámolni. A PSZÁF megállapította: az Erste pénztára idén tagdíjbevallást még nem dolgozott fel, és befizetést sem könyvelt le az ügyfelek számláira. A kassza a hozzá beérkező összegeket függőszámlán tartja. Ezen pillanatnyilag már ötmilliárd forintnál is több van. Mindez a felügyelet szerint súlyos működési kockázatot jelent, ráadásul sérti a tagok érdekeit. Főként, mert a befizetéseket az Erste pénztára nem a tagok által kiválasztott formában fektette be. Emellett azok, akik most hagyják ott ezt a kasszát, kárt is szenvedhetnek.
Az Erste pénztára az év elején üzemelte be az új informatikai rendszerét. Szakemberek szerint fel kell tenni a kérdést: miképpen lehetséges, hogy a kasszánál olyan számítástechnikai megoldást használnak, amely tulajdonképpen nem működik? A hozzáértők ez ügyben a felügyelet felelősségét is firtatják. A kritikára a PSZÁF szóvivője reagált lapunknak. Binder István leszögezte: a hatóságnak nem kell előzetesen engedélyeznie az új programok üzembe helyezését, a pénztáraknak a jogszabály szerint még csak be sem kell jelenteniük informatikai rendszerük változását. – A felügyelet feladata nem számítástechnikai programok előzetes engedélyezése, hanem a pénzügyi szféra ellenőrzése. Ám ha a nyilvántartási rendszer hibája a tagok biztonságát kockáztatja, a felügyelet azonnal fellép, mint a mostani esetben is – rögzítette a szóvivő.
A felfüggesztéssel kapcsolatban közleményt adott ki az Erste Nyugdíjpénztár. Közölték: az új számítástechnikai rendszert a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében vezették be. Emellett hangsúlyozták, hogy a tagok befizetései és megtakarításai biztonságban vannak, s a felügyelet által kért intézkedések egy részét már meg is tették. A kassza továbbá arra törekszik, hogy legkésőbb e hónap utolsó hetére minden területen megfeleljen a PSZÁF elvárásainak. Az ügyben szerettük volna megtudni a Stabilitás Pénztárszövetség álláspontját is, ám ott lapzártánkig nem álltak rendelkezésünkre.
A tiszások túlnyomó többsége sem akar kétpárti parlamentet
