A lakásfejlesztők nagy részét derült égből villámcsapásként érte a válság miatt hirtelen lelassuló piac, főképp azért, mert többségüknek még soha nem kellett mély recessziós időszakot átvészelnie. A válságra a szocpol megszüntetése és az áfaemelés még rátett egy lapáttal, olyan helyzetet teremtve, amelyre a fejlesztőknek gyorsan kellett reagálniuk. Aki időben érzékelte a problémát és kreatív megoldást keresett, nyár elején a válság ellenére sikereket érhetett el. – A júniusi, szocpol megszüntetése előtti dömpinget az Ingatlan.com is érzékelte: a beruházók a válság ellenére is sok hirdetést helyeztek el az oldalon, a portál pedig éppen ebben a kritikus időszakban lépte át a 300 ezres hirdetésszámot – tudtuk meg Korbuly Krisztiántól, a cég vezérigazgatójától. Szerinte a válság az új lakások fejlesztőit is rosszul érinti, de ők még mindig jobb helyzetben vannak, mint a tartalékok nélküli kisebb ingatlanközvetítők. A válság Bartucz Tamás, a Magyar Ingatlanszövetség közvetítői bizottságának elnöke szerint is a gyengébb lábakon álló közvetítőket viselte meg a leginkább: a szakember úgy saccolja, őszre a nyár elején harmincezresre becsült ingatlanközvetítői létszám a felére apadhat.
Az érthető, hogy a kisebb forgalmú irodák a válság negatív hatásait nehezen tudják csak kivédeni, az viszont furcsa, hogy a szilárdabb alapokkal rendelkező ingatlanfejlesztők sem feltétlenül törekednek arra, hogy a piacon maradjanak. Egy ingatlanközvetítő franchise hálózat kutatásából például az derül ki, hogy a vizsgált kétszáz budapesti és agglomerációs beruházás fejlesztőinek hetven-nyolcvan százaléka egyáltalán nem reagált a világgazdasági válságra. Ezen fejlesztők többsége csak a költségeket igyekezett csökkenteni, aki pedig tehette, kezdeti stádiumban leállította az építkezést, csökkentette a dolgozói létszámot, felezte, harmadolta a hirdetési büdzsét. A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy elsősorban a mostaninál jelentősen magasabb piaci várakozással számoló külföldi befektetők azok, amelyek kiárusítás után ki is vonulnak a piacról, vagy meg sem kezdik fejlesztéseiket a korábban már megvásárolt területeken.
Ezt látszik alátámasztani, hogy a Király utcai beruházása miatt elhíresült, az országba nagy elánnal érkező spanyol Fadesa gyakorlatilag beszüntette magyarországi ingatlanfejlesztői tevékenységét. A sztárépítészekkel dolgozó, luxemburgi illetőségű Orco Property Group is csődvédelmet kért idén tavasszal, de folyamatban lévő budapesti programjainak befejezését tervezi. A képet némileg árnyalja, hogy a cég máig nem fizette ki a Divatcsarnok újjáépítésének egyik kivitelezőjét, a Market Építő Zrt.-t. Több olyan külföldi tulajdonosi hátterű cég is van, amely jelenleg tagadja csőd közeli állapotát, de kivonulása már sejthető.
Van persze ellenpélda is, a több jelentős fővárosi projektet jegyző Olimpia Group az előbbiekkel ellentétben korántsem fagyasztja be fejlesztéseit a válság miatt, jelenleg is több van folyamatban, és két újat is indít: egyet a Ferencvárosban, egy másikat pedig Zuglóban. A cégcsoport az új fejlesztéseknél már változtatott a lakások jellegén is: a korábbiakkal ellentétben a harminc négyzetméter körüli, jó alaprajzú garzonlakásokat favorizálja.
A Pesti Házak Zrt. sem fogja vissza fejlesztéseit, és bár a cég a szocpol és a támogatott hitelek megszüntetése előtti időszakban nem érezte a kereslet növekedését, értékesítési bevételei reális keretek között maradtak. Bóka András, a beruházó marketingmenedzsere arról számolt be, hogy cégük – amely százszázalékos magyar tulajdonban van – a szigorú pénzügyi stratégiának köszönhetően még ősszel is kapott hitelt új projektek indításához. Bóka biztosra veszi, hogy az a fejlesztő, amely a jelenlegi válságot túléli, az új helyzetben versenyelőnybe kerülhet. A szakember azzal magyarázza véleményét, hogy a mostani helyzet olyan típusú bizalmatlanságot teremtett, amelynek hatására azok sem vágnak bele új ingatlan vásárlásába, akik anyagi helyzetük alapján minden további nélkül megtehetnék ezt. Ha tehát a hangulat oldódik, a piac pedig helyrebillen, a vásárlók azon beruházókhoz fordulhatnak, amelyek a válság alatt is állták a sarat.
Jelenleg a beruházók egy része kivár, másik része a gyors értékesítés érdekében jelentős kedvezményeket nyújt – ez utóbbi egyes vélemények szerint nem feltétlenül szerencsés. Zelei Zoltán, a főleg a pesti peremkerületekben fejlesztő Elephant Holding értékesítési igazgatója például egyenesen úgy véli, nagyobb kedvezményeket reálisan csak az a fejlesztő adhat, amelyik ki akar vonulni a piacról. Zelei a megoldást az árengedmények nyújtása helyett abban látja, ha a vevők nagyobb mozgásteret kapnak a belső kialakításban, burkolatválasztásban. Az alaprajzot, lakásméretet persze nehéz variálni, hiszen az építési engedélyezési eljárás hossza másfél-két év, így a fejlesztők nem gondolhatják meg magukat egyik pillanatról a másikra. A cég ennek ellenére bízik abban, hogy elkelnek nagyméretű, családi házakkal konkuráló sorházaik is. Ennek érdekében olyan megoldásokat is kidolgoztak, mint például a vételárba beleszámító bérleti díj. Ez esetben a vevő a bérleti díjat úgy fizeti, hogy annak felét bérleti díjként számolják el, a másik fele viszont beleszámít a vételárba, ha a későbbiekben vásárlásra kerül a sor. Ily módon nem vész kárba a bérleti díj – a válság előtt ilyen konstrukciókkal aligha találkozhattunk. A fejlesztők bérleti díjas ajánlatai között olyat is találunk egyébként, amely módot ad arra, hogy a vételárat a vevő csak egy év múlva, a bérleti díj beszámításával fizesse meg.
Földi Tibor, a Corvin sétányt fejlesztő Cordia Zrt. vezérigazgatója szintén úgy véli, az öt-tíz százalékos árengedmények helyett a vevőknek tényleges segítségre van szükségük – a probléma ugyanis nem az, hogy 18 vagy 20 millió forintba kerül-e a lakás, hanem az, hogy a hezitálók nyolcvan százaléka fél az árfolyamkockázattól, drágállja a forinthiteleket, vagy nem tudja eladni meglévő lakását. A vezérigazgató szerint ezeket a gondokat kell orvosolni – a cég jelenleg ezen dolgozik, új stratégiájuk várhatóan őszre lesz kész.
Olyan fejlesztő is akad a piacon, amely egy-egy speciális rétegre fókuszálva próbál kilábalni a válságból, és rendőröknek, katonáknak kínál kedvezményt. „A lakópark értékesítésénél ez a megoldás azért jó, mert az adott közösségen belül – amely számára korábban lakótelepek, épülettömbök épültek – az akció közbeszéd tárgya lehet” – mondja Szili Balázs, a módszert alkalmazó csillaghegyi Forest Hill lakópark értékesítési igazgatója. Szili szerint egyébként az áfaváltozás miatt prognosztizált négy-öt százalékos drágulás sem feltétlenül a vevőn csapódik majd le, hiszen a pangó piac miatt a fejlesztők egy része az értékesítés érdekében lenyelheti az újabb költségeket.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
