Kiben élnek tovább a kádári reflexek?

Esterházy Péter Kis magyar pornográfia című regénye megjelenésének huszonötödik évfordulóján a könyvvel azonos című képzőművészeti kiállítás nyílt a debreceni Modemben. Gerhes Gábor fotóművész az általa kiállított Kósa Lajos-mellszoborral arra kereste a választ, mi a politika és a kultúra egymáshoz való viszonya.

Varga Klára
2009. 08. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A megnyitó másnapján debreceni szocialista politikusok azt állították, hogy Gulyás Gábor, a Modem igazgatója és a kiállítás kurátora személyi kultusz építése céljából szobrot rendelt Kósáról a tárlatra. Gulyást elítélték ezért, és azért is, mert a művet bevette a kiállításról. De azt is elfogadhatatlannak tartották, hogy Gulyás előzetesen nem cenzúrázta a kiállítás anyagát. Mindezek szerintük az ötvenes évek világát idézik.
Ugyanezen a napon az Index címlapján Kósa Lajos letiltatta a saját szobrát Debrecenben címmel jelent meg írásmű, amely a megnyitó előtti órák, tehát a csütörtök este eseményeit dolgozza fel. Kósa Lajos polgármester, látva a róla készült alkotást, és sejtve a helyi szocialisták reakcióit, azt kérte, ne állítsák ki az őt ábrázoló mellszobrot, mert az lesz a visszhang róla, hogy ő rendelte és fizette állami pénzből. Kósa kívánsága miatt a többi művész is vissza akarta vonni kiállítási tárgyait, s ezért kompromisszumos megoldás született. Gerhes Gábor bérel a Modemtől egy négyzetmétert az alkotásának, a szobor alá pedig felirat került, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy nem Kósa Lajos rendelte meg az alkotást.
A szocialisták vádját, hogy politikai megrendelésre hajlandó lenne műalkotást létrehozni, egyébként határozottan kikérte magának Gerhes Gábor, a szobrot kiállító művész, hangsúlyozva, hogy ez a kurátorra és alkotótársaira nézve is sértő. Gulyás Gábor is visszautasította, hogy a művészek felkérése és a kiállítás összeállítása során politikai szempontokat érvényesített. Felháborítónak tartja, hogy hivatalban lévő politikusok azt kérik rajta számon, hogy előzetesen miért nem cenzúrázta a kiállítás anyagát. A személyi kultusz építésének vádját értelmezhetetlennek tartja, ám úgy véli, ez nem független attól a ténytől, hogy a képviselők nem vettek részt a megnyitón, nem tekintették meg a kiállítás anyagát. Az igazgató-kurátor aggasztónak találja továbbá, hogy a kiemelten fontos művészeti projektet szocialista önkormányzati képviselők pártpolitikai célokra használják fel. Számítva a politikai félremagyarázásokra, a tárlat installálását, a megnyitó eseményeit, a művészek és Kósa Lajos beszélgetését a Modem kérésére egy filmes stáb rögzítette. A debreceni polgármester állásfoglalásában az áll, hogy az ő személyét ábrázoló alkotást sem az önkormányzat, sem annak gazdasági társaságai, se közvetlenül, se közvetve nem finanszírozhatják, a kiállított szobor pedig e kritériumoknak megfelel.
Sajtóértesülések szerint a történtek hatására Gulyás Gábor, a Modem igazgatója felajánlotta lemondását, amelyet Kósa Lajos nem fogadott el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.