Lassan tisztul a mézpiac

Jelentős javulás ment végbe tavalyhoz képest a hazai mézpiacon, ám a kereskedelmi forgalomban továbbra is fellelhetők a durva hamisítványok – derült ki az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ez évi vizsgálatából. Míg tavaly a mézek mintegy hetven százalékáról derült ki, hogy pancsolt, addig az idén ez már „csak” a termékek tíz százalékára igaz.

Jelentős sikert hozott a lapunk által tavaly kirobbantott mézbotrány. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) legfrissebb vizsgálatai szerint a tavalyi hetvenről tíz százalékra csökkent azoknak az aránya, akik az élelmiszer-hamisítványokat mézként árusították. Felhőtlen örömre azonban továbbra sincs okunk, hiszen a durva mézhamisítványok jelenléte az élelmiszerboltok polcain továbbra is arra utal, hogy az agrártárca államtitkára, Süth Miklós országos főállatorvos és az irányítása alatt álló élelmiszer-biztonsági szervezet hozzáértése erősen megkérdőjelezhető. Emlékezetes, hogy az államtitkár tavaly átfogó és mélyreható ellenőrzéseket ígért azt követően, hogy lapunk rámutatott, a boltokban mézhamisítványokat árulnak. Az eljárás le is zajlott, ám úgy tűnik, az ígéretekkel szemben mégsem teljeskörűen. Az OMME kimutatásai arra is rávilágítanak, hogy a vizsgálatokra és a „teljesen új vizsgálati módszerekre” elköltött tízmilliók nem hozták meg a remélt sikert.
*
A gyanútlan állampolgárok az egészséges mézként megvásárolt termék helyett – nem egy esetben – továbbra is répacukorszirupot, azaz répamézet visznek haza. Tehát a fogyasztók jogai a mai napig súlyosan sérülnek.
Az OMME egyébként a földművelésügyi minisztérium rendelete alapján végzi el évente kötelezően a mézpiac ellenőrzését. Az idei vizsgálódás egyik érdekessége az volt, hogy ezúttal – a korábbi évektől eltérően – végre a hatóság és a Magyar Mézkereskedők és Csomagolók Egyesülete is képviseltették magukat a mintavételeknél. Az OMME ezúttal 54 termelőtől vett mézmintát, illetve tíz élelmiszer-forgalmazó üzletből további 49 üveg mézet vásárolt és vizsgáltatott meg. A termelői mézek között egy esetben találtak – leginkább technológiai hibának nevezhető – problémát. Ugyanakkor a bolti forgalomban fellelhető 17 gyártó 49 terméke közül négy nyilvánvaló, durva hamisítvány volt. Ezek mindegyikét a Natur Sz Kft. állította elő és a CBA üzletlánc polcain találtak rájuk az ellenőrök. E termékekről az OMME vizsgálatai kimutatták, hogy tömegüket répacukor hozzáadásával növelték.
Az OMME által elvégeztetett idei vizsgálatok egy részét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal mézlaboratóriumában, másik részét pedig egy brémai székhelyű, uniós elismertségnek örvendő laboratóriumban végezték el. A lapunk birtokába került adatokat áttekintve szembeszökő volt, hogy a korábbi évektől eltérően idén egyetlenegy esetben sem mutattak ki a hamisított mézekben mesterségesen előállított idegen enzimet, vagyis nem nektár eredetű cukor jelenlétét. Úgy tűnik tehát, hogy a mézcsomagoló üzemek felhagytak a rafináltabb módszerek használatával. A Natur Sz Kft. hamisított mézein kívül hat csomagolóról derült ki még az, hogy olyannyira túlmelegítették mézüket annak érdekében, hogy az erdei mézekre jellemző sötét színű és folyékony maradjon, hogy az eljárással teljesen tönkretették a terméket, s így a vásárló egy értéktelen árucikket vihetett haza. Ilyen például az Apimel-R Kft. Tescóban megvásárolható terméke, illetve a CBA és a Reál boltjaiban fellelhető, Natur Sz Kft. által csomagolt „erdei mézek”.
Teljesen jó útra tért ugyanakkor a Klenáncz Méhészet és az Alba-Méz Kft. E cégek többfajta méze is megbukott tavaly a lapunk által elvégeztetett vizsgálatokon. Az egyik notórius hamisító, az Alimenti – tavaly a Tescóban fellelt – „mézei” pedig lényegében eltűntek a piacról. A tavaly hamisításon ért Nagy és Fia, az Apiker, illetve a Molnár Méz Kft. az OMME idei vizsgálatában nem szerepelt. A lapunk birtokába került vizsgálati eredményeket az egyesület a Méhészet című szakfolyóirat júliusi számában közli.
Megkeresésünkre Bross Péter, az OMME elnöke arról számolt be, hogy az egyik legnagyobb meglepetés számukra az volt: továbbra is vannak olyan cégek, amelyek cukorsziruppal keverik a természetes mézet. Egyrészt – tette hozzá a szakember – meglepő, hogy ezt még meg merik tenni, másrészt pedig érthető, mert úgy tűnik, a lebukás veszélye csekély, miközben háromszoros nyereséget vághatnak zsebre. A cukor és a méz ára között ugyanis ekkora a különbség. Profitéhségükkel viszont az érintettek megkárosítják a vásárlókat, és a teljes hazai mézgyártás becsületén ejtenek csorbát – mutatott rá az OMME elnöke. Bross Péter szerint a másik érthetetlen dolog az, hogy a bolti mézek úgynevezett HMF átlagértéke – ami a melegítés hatására emelkedik –, háromszor magasabb, mint a termelői mézek átlaga. Mint mondta, szakmailag ez nem indokolható tény, hiszen a csomagolóüzemekben ennél sokkal magasabb színvonalú eszközök állnak rendelkezésre a méz kíméletes feldolgozásához. Vagyis – tette hozzá – egyáltalán nem lenne szükségszerű teljesen tönkretenni a mézet csak azért, hogy az elnyerje az erdei mézekre jellemző sötétebb színt. Ezzel ráadásul azt is elérik, hogy a fogyasztó egy teljesen értéktelen, tönkretett terméket vásárol az egészséges méz helyett.
Örvendetesnek nevezte az elnök ugyanakkor azt, hogy a vizsgálat egyértelműen kimutatta: a termelők továbbra sem hamisítanak. Az OMME által bevezetett zárszalag sikerének tudta be azt, hogy a vizsgálatba bevont, szalaggal ellátott 54 darab üveg méz közül egyetlenegy körül adódtak technológiai gondok, mégpedig az említett túlmelegítés miatt. Ám ennek értéke is messze alulmaradt az Apimel-R Kft. esetében kimutatott értéknél.
Hazánkban az időjárás és a méhcsaládok állapotától függően évente nagyjából 20-25 ezer tonna méz terem, amelynek 80 százalékát, jellemzően hordókban, nyersanyagként külföldre viszik, a maradék pedig hazánkban fogy el. A termelés összértéke az elmúlt években átlagosan 15 milliárd forint körül alakult. Tavaly 28 ezer tonna mézet termeltek hazánkban, ebből 25500 tonnát exportáltak. Az ágazat bevétele közel 20 százalékkal, 17-18 milliárd forintra nőtt.