Macska-egér játék: a bank nem alkuszik

Tényleg rossz az áthidaló hitelről szóló törvény, de nem mi hoztuk, ezért nem tehetünk semmit – reagált az egyik nagy hazai bank munkatársa, amikor egyik olvasónk azt kifogásolta, hogy bár munkanélküli, mégsem részesülhet az állami segítségből. Azóta a férfinak sikerült állást találnia, de ez sem oldotta meg a gondjait.

Egy munkanélküli számára nincs nagyobb öröm, mint egy új állás. A naiv polgár azt hiheti, hogy vége a nélkülözésnek, nem kell többé remegő kézzel nyitogatni a közüzemi számlák és a banki értesítők borítékjait. Nem kell attól tartani, hogy egyszer csak bekopog a végrehajtó, és közli, hogy elárverezi a házat. Az új munkahely miatti eufória azonban rendszerint nem tart sokáig, az embert hamar visszarángatják a földre a díjbeszedők és a bankok. A hónapok alatt felhalmozódó elmaradást ugyanis egy öszszegben és lehetőleg minél hamarabb szeretnék megkapni. Hogy miként teremti elő egy hónapokig nélkülöző család a hátralékokban felhalmozott összeget? Vagy újabb adósságba veri magát, vagy sehogy.
Kiss Sándor, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete vezető tanácsadója úgy látja, hogy macska-egér játék folyik a bankok és az ügyfelek között. A pénzintézetek az adós átütemezési kérelmét rendszerint azonnal visszadobják, s egy összegben kérik az elmaradást, vagy nem is válaszolnak. A tanácsadó szerint a bankok gyakran egyáltalán nem akarják megérteni az ügyfelek gondjait. Ez az egyesülethez érkező panaszok számán is látszik: a négy vidéki irodába például napi 50-60 olyan kétségbeesett megkeresés érkezik, amikor az adóssal már közölte a bank, hogy készüljön fel rá, hogy kilakoltatja, ha nem rendezi rövid időn belül a teljes tartozást.
A helyzet abszurditását jól szemlélteti az egyik olvasónk esete, aki két éve vett fel egy 14 millió forintos, svájcifrank-alapú, akciós jelzáloghitelt. Akkoriban még havi 67 ezer forint volt a törlesztőrészlete, de mára az adóssága 18 millió forintra duzzadt, s havi 150 ezer forintot kellene fizetnie. Sajnos a férfi munkahelye tavaly szeptember 24-én megszűnt, így azóta körülbelül egymillió forint hátraléka keletkezett. Olvasónk az áthidaló hitelben bízott, ezért július végén, amikor a törvény szerint a bankoknak be kellett volna vezetniük ezt a terméket, elment a fiókba, és segítséget kért. Hamarosan kiderült azonban, hogy az állami segítségre ő nem jogosult, mert a munkahelyét nem „jókor” veszítette el, az ugyanis csak a 2008. szeptember 30. után munkanélkülivé válóknak jár. Ráadásul fizetési hátraléka is van. Olvasónk csalódottságát látva az ügyintéző közölte: ő tudja, hogy rossz a törvény, de nem a bank hozta meg ezt a jogszabályt, ezért ők nem tehetnek semmit.
Néhány nappal később a férfira rámosolygott a szerencse, és el tudott helyezkedni. Ekkor úgy gondolta, hogy újra leül a pénzintézet képviselőjével, s megbeszélik, miként törlesztheti tovább a hitelét. A bank ügyintézője azonban semmi könyörületet nem mutatott, és közölte: hiába van munkahelye, nem fizetheti tovább a részleteket, ha nem rendezi egyszerre a tartozását.
Az ügy most ott tart, hogy amennyiben olvasónk továbbra is adós marad, a bank felmondja a szerződést, és elárverezteti a házat.
Egy másik olvasónk is hasonló cipőben jár, azzal a különbséggel, hogy nem akad senki a banknál, aki vele és ügyvédjével leüljön megbeszélni, hogyan törleszthetné tovább a hitelét. Pintér Zsuzsanna, akinek tortúrájáról már adtunk hírt, hónapok óta próbálkozik azzal, hogy olyan banki alkalmazottal beszéljen, aki dönthetne az ügyében, s nem folyamatosan azt válaszolja neki, hogy „ez nem áll módunkban”. – Az ügyvédemmel azért keressük a kapcsolatot a bank döntéshozóival, hogy egy közös, kompromisszumos megoldást találjunk, de senki nem akar velünk szóba állni – panaszolta Pintér Zsuzsanna. – A fizetési szándékom megvan, minden hónapban fizetek, amennyit tudok, de a bank által követelt havi kétszázezer forintot képtelen vagyok előteremteni, ezért szeretném, ha egy köztes megoldást találnánk. Eddig sajnos minden próbálkozásom kudarcot vallott.

Megkésve lép az SZMM. A lakáshitelesek védelmében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megalkotja az átláthatóbb adatszolgáltatást lehetővé tévő rendeleteket, s a szükséges törvényjavaslatokat szeptemberben az Országgyűlés elé terjeszti – közölte a tárca. (MTI)