Magukon nem spórolnak

Alig fizették vissza az adófizetői pénzből kapott kölcsönöket a megmentett nagybankok, az első dolguk máris a vezetői prémiumok korábbi mesés szintjének visszaállítása. A döntés még a részvényesek körében is óriási felháborodást váltott ki, és a napokban több európai ország pénzügyminisztere is élesen bírálta a dollármilliárdos kifizetéseket.

Szégyenteljes, hogy a banki alkalmazottak garantált jutalmazásának gyakorlata ismét viszszatért, a G20 tagjainak fel kell lépniük a régi praktikák újjáéledése ellen – fogalmazott Christine Lagarde francia pénzügyminiszter a bankok prémiumrendszerének ismételt bevezetése kapcsán. A Financial Times brit gazdasági napilapnak adott interjújában Lagarde felszólította a legfejlettebb államok vezetőit, hogy ne halogassák tovább a pénzintézetek alkalmazottainak kifizethető jutalmak korlátozását, mivel mindez olyan veszélyes folyamatokat indíthat el, amelyek korábban a gazdasági válsághoz vezettek. A franciák már nagy nehézségek árán ugyan, de sikeresen keresztülvitték a törvényhozáson a bónuszkifizetések plafonjáról szóló törvényt, más államok azonban távolról sem állnak ilyen jól a bankokra vonatkozó etikai korlátozások kidolgozásában. Márpedig Lagarde szerint nem kellene mást tenniük, mint alkalmazni a nemzeti felügyeleteket képviselő nemzetközi Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) nemrég meghozott szabályait. A prémiumok visszatérte azért „verte ki a biztosítékot” Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, mert az új és felettébb bőkezű jutalmazási rendszer ugyanúgy érvényes a korábban állami mentőövvel megmentett bankokra, amelyek az alkalmazottakért folytatott versenyre hivatkozva most egymásra licitálnak a jutalmak terén.
A legfelháborítóbb esetek közé tartozik az amerikai adófizetők pénzéből feltámasztott Morgan Stanley befektetési bank dolgozóinak prémiuma, itt ugyanis a második negyedéves bevételek közel háromnegyedét az alkalmazottak javadalmazására szeretnék fordítani. A tízmilliárd dolláros közpénzt kapott Goldman Sachsnál is hasonló a helyzet: a kedvezményes állami kölcsönt épphogy visszafizették, és máris 11,4 milliárd dollárnyi összeget tettek félre az első féléves prémiumokra. Az érintett pénzintézetek között szerepel a Citigroup és a Deutsche Bank is, amelyek immár több évre előre garantálják vezetőiknek a prémiumot. A JP Morgan nemzetközi befektetési banknál is hatmilliárd dollárt szánnak a személyi juttatásokra, és ez az összeg csak az első fél évre vonatkozik. – Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a cégvezetők milyen jutalmakban részesülnek – mondta a napokban Peer Steinbrück német pénzügyminiszter, aki francia kollégájával együtt eddig a legaktívabban vette ki részét az etikátlan jutalmazások elleni küzdelemből.
A bónuszrendszer visszatérte ráadásul együtt jár az alapfizetések megemelésével is: a Citigroup és a UBS például ötven százalékkal növeli a béreket. A Bank of America, amely a válság kitörésekor megmentőként vásárolta meg a Merrill Lynch befektetési bankot, már most közölte, hogy megemeli a dolgozók alapbérét. A kifizetések azt a kérdést vetik fel, hogy ha ennyire gyorsan sikerült visszaadniuk a megsegített pénzintézeteknek az állami kölcsönöket, akkor jogos lett volna megmenteni a Lehman Brothers befektetési bankot is, amelynek bedőlése elindította a csődhullámot.

Újabb bukások. A héten újabb hét amerikai pénzintézet jutott csődbe a gazdasági válság és a csökkenő ingatlanárak következtében. Ezzel az idén csődbe jutott amerikai bankok száma 64-re nőtt. A szakértők szerint a jövő héten minden bizonnyal tovább nő a válság miatt elbukott bankok száma azzal, hogy Texas állam második legnagyobb, tőzsdén jegyzett bankja, a 16 milliárd dollár eszközértékkel rendelkező, 150 fiókot üzemeltető Guaranty Financial is lehúzza a rolót.