Már ketyeg az újabb hitelbomba

Egyre többen jutnak arra a sorsra, hogy már mindennapi kiadásaikat is csak az adósság növelésével képesek fedezni. Mindezt jól mutatja, hogy a közelmúltban megnőtt a bankoktól felvett folyószámla- és személyi hitelek összege. Az ilyen kölcsönökből június végén már közel 400 milliárd forint volt kint a lakosságnál.

A családok havi jövedelmének csökkenése és a banki törlesztőrészletek megemelkedése miatt egyre többen használják ki végső mentsvárként a még rendelkezésre álló folyószámlahitel-keretüket, személyi kölcsönöket vesznek fel. A viszonylag könnyen hozzáférhető, ám a forint alapkamatához képest közel négyszeres költséggel járó folyószámlahitelek összege fél év alatt több mint 32 milliárd forinttal nőtt, miközben a fogyasztási cikkekre felvett kölcsönök összege a januári 14 milliárdról júniusra 19 milliárd forintra kúszott fel – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az eladósodás hátterében az áll, hogy a nehéz pénzügyi helyzetbe került családok rangsorolják kifizetéseiket, és elsőként a jelzáloghitelüket törlesztik, így a mindennapi kiadásaikat sokszor már csak a bankszámlájukhoz vagy a hitelkártyájukhoz kapcsolódó keret lehívásával tudják fedezni. A forintban nyilvántartott folyószámla-adósságok összege június végén már megközelítette a 400 milliárd forintot, ami két év alatt több, mint 230 milliárd forintos növekedést mutat.
A bankszámla által nyújtott keretet egyre többen használják fel úgy, hogy közben nem számolnak azzal, milyen magas kamatterhet vesznek a nyakukba. Az adósság növekedése jórészt annak is tulajdonítható, hogy a gyorsan és könynyen igényelhető számlahitelt sok család arra használja fel, hogy átvészelje azt az időszakot amíg a devizaalapú lakáshitelek törlesztőrészletei nem csökkennek. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a banki hitelezés lefagyásával szinte természetesnek számító menekülés több szempontból is kockázatos: egyrészt a bajba került családoknak csak ideig-óráig nyújthat fedezéket, másrészt a borsos árú kölcsönök kamatainak kigazdálkodása gyakorlatilag visszafizethetetlen adósságspirált jelenthet. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a folyószámlahitelek, a személyi, a fogyasztási és a bankkártyakölcsönök díjai és költségei egy év alatt átlagosan 24-ról 30 százalék fölé emelkedtek. Külföldön már arra is van példa, hogy a bankkártyahitelek jelentős része behajthatatlanná vált, és arra a sorsa jut, mint korábban a fedezetlen értékpapírok. Az Egyesült Államokban a bedőlt bankkártyakölcsönök aránya már hét százaléknál tart.