Még az idén elvérezhet a vagyonadó

Megvan az esély arra, hogy már hatálybalépése előtt megszűnik a vagyonadó. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis várhatóan még ebben az évben dönt arról, hogy e közteher beleütközik-e az alaptörvény előírásaiba.

Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet):
Érthető, ha az átmeneti kormány aggódik az Alkotmánybíróság esetleges megsemmisítő döntései miatt. A miniszterelnök nagyon kellemetlen helyzetbe kerülne, ha a Bajnai-csomag valamelyik elemét hatályon kívül helyeznék a bírák. Egyrészt Bajnai szakértői imázsa szenvedne csorbát: ha valamelyik lépése alkotmányellenesnek bizonyulna, nehezen tudna amellett érvelni, hogy népszerűtlen, de szükséges intézkedéseket tesz. Másrészt a tavaszi ülésszakkal lezártnak hitt konfliktusok újranyitása jelentene újabb nehézséget, amit tetézne, hogy ősszel egy szigorú elvonásokat tartalmazó költségvetést is el akar fogadtatni a kormány. A bírák esetleges vétója a köztársasági elnöknek is kellemetlen lenne. Sólyom László ugyanis – a gyermeknevelési támogatást kivéve – szinte kritika nélkül engedte át a csomagot. Ha az Alkotmánybíróság mégis talál kivetnivalót a jogszabályokon, a mindenkor az alkotmányosságra törekvő államfő magyarázkodásra kényszerülhet.
Répássy Róbert frakcióigazgató (Fidesz):
A Gyurcsány–Bajnai-kormányok az utóbbi években több mint két tucat súlyos alkotmánysértést követtek el, a többségüket ráadásul tudatosan. Az utóbb alkotmányellenesnek minősülő jogszabályokat a szocialisták vagy küldetéstudatból, vagy szavazatszerzés miatt alkották meg. Erre példa a gyűlöletbeszéd ügye, az azonos neműek kapcsolatát lényegében a házasság szintjére emelő törvény, valamint a közigazgatási hivatalok rendszerének átszervezése. A kormányt nem érdekli intézkedéseinek következménye, az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntéseit pedig egyszerű balesetnek tekinti. A szocialistáknak az alkotmányosság nem más, mint egy leküzdendő akadály. Ha elbuknak, felpattannak és újra nekifutnak. Olyanok, mint egy botcsinálta gátfutó, aki minden gátat lever, de ez nem szegi kedvét, tovább rohan. Most még menet közben vannak, hajtja őket a lendület, de az ámokfutás minden bizonnyal hamarosan véget ér.

Ha a testület követi eddigi gyakorlatát, akkor még az idén döntés születhet a Bajnai–Oszkó-csomag legfontosabb elemeiről. Így a vagyonadó mellett a személyi jövedelemadó új számítási módjáról, valamint arról a rendelkezésről, amely előírja, hogy az önkormányzatokat megillető helyi iparűzési adót a következő évtől nem a helyhatóságok, hanem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szedi be. Kérdésünkre Sereg András, az AB sajtófőnöke közölte: a testület az elmúlt esztendőkben igyekezett a megtámadott jogszabályokat még azok hatályba lépése előtt megvizsgálni, s most is erre törekszik majd.
*
Ez alapján tehát valószínű, hogy még az idén megtudjuk: kell-e jövőre az otthonunk után vagyonadót fizetnünk. Merthogy ingatlanunkról 2010 elején kellene bevallást készítenünk, és legkésőbb május végéig – vagyis feltehetően az új kormány megalakulása előtt – eljuttatnunk az adóhatósághoz. A dokumentum benyújtásával egyidejűleg pedig az adó első felét is kötelesek lennénk megfizetni. A Fidesz ugyan minden fórumon rögzítette, hogy hatalomra kerüléskor az első dolga lesz eltörölni a vagyonadót, a korai adófizetés azonban még így is sajátos helyzetet teremtene. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság tervezett idei döntése nyomán szakértők szerint komoly esély van arra, hogy az egész procedúrára – a törvény megsemmisítése miatt – nem is lesz szükség.
A vagyonadóról szóló törvényt nemcsak a politika, hanem a szakma is elfogadhatatlannak tartja. Főként, mert a jogszabály több ponton is képlékeny, egyesek szerint pedig egyenesen kijátszható. A legnagyobb gondnak mégis az tűnik, hogy a polgároknak miképpen kellene meghatározniuk otthonuk forgalmi értékét, az adó alapját. A vagyonadóról szóló törvény ugyanis ehhez semmilyen támpontot nem nyújt, ugyanakkor a magánszemélyek kötelességévé teszi a forgalmi érték és az az alapján fizetendő adó kiszámítását. Angyal József okleveles adószakértő ezért támadta meg a jogszabályt az Alkotmánybíróság előtt. Szerinte a pongyola fogalommeghatározás miatt a polgároknak esélyük sem lesz eleget tenni adófizetési kötelezettségüknek, hiszen nem közölték a jogalkotók: pontosan milyen szempontok szerint kell az adót kiszámolni. Az AB egyébiránt május elején éppen azért semmisítette meg a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt, mert a jogszabály nem tisztázta egyértelműen sem a hozzátartozók, sem az erőszak fogalmát.
A személyi jövedelemadó számításának új módszerét, a szuperbruttósításként elterjed megoldást – Angyal mellett – Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vitte a bírák elé. E megoldás értelmében jövőre és azt követően úgy számítanák ki a magánszemélyek jövedelemadóját, hogy az adóalaphoz hozzáadnák a munkáltatók által megfizetett járulékot is. Érdemes odafigyelni Szabó Máté beadványaira: 2007 végén az ombudsman támadta meg a luxusadót, s álláspontjával egyetértve az alkotmányvédő testület a tavalyi év decemberében meg is semmisítette ezt a közterhet.
Az Oszkó-csomag egy további fontos eleme is az AB elé került. Győr és Veszprém polgármestere közös beadványban támadta meg az a passzust, mely szerint jövőre az APEH szedi majd be az önkormányzatokat megillető helyi iparűzési adót. Megítélésük szerint ez a megoldás durván belenyúl az önkormányzatok gazdálkodásába, és sérti az alaptörvényt.