Burgosban a csendőrcsaládok lakóépületeinek közelében robbant a bomba, és a csendőrök szerint azért úgymond kevés a – 117, házban alvó lakó közül 65 könnyű – sérült, és nincs halott, mert sokan nyaralnak. Azóta valamennyi sérültet hazaengedték, bár több család a hatalmas pusztítás miatt kénytelen máshová költözni: a 14 emeletes épület több emeletének homlokzata egyszerűen eltűnt a furgonokba rejtett bomba robbanása következtében. A már szokásos kommunikációs háború is elkezdődött: a hatóságok közölték, hogy nem értesítették őket a készülő merényletről. Az ETA viszont így szokott visszavágni: azért állítják ezt róluk, hogy még jobban befeketítsék őket. Alfredo Pérez Rubalcaba, a kisebbségi spanyol szocialista kormány belügyminisztere már a helyszínre utazott, és sajtótájékoztatóján alávaló tettnek minősítette az alvó személyek elleni robbantást.
Rubalcaba egyébként a hét elején bejelentette, megtette az előkészületeket, hogy ne tarthassák meg a megemlékezéseket a terrorszervezetnek tekintett ETA megalakulásának ötvenéves pénteki évfordulóján. Pérez Rubalcaba belügyminiszter idején egyébként tovább gyengült a baszk lakosságú területek egyesítéséért és függetlenségéért küzdő szervezet.
A helyszín és a célpont megválasztása több ok miatt sem véletlen: egyrészt Baltasar Garzón, a többek között ETA-szakértőnek számító vizsgálóbíró egy éve fogta el az úgynevezett Vizcaya kommandót, amely információkat gyűjtött az itteni csendőrség elleni lehetséges célpontokról.
Másrészt Burgos történelmi szempontból is jelképes: 1970-ben ebben a városban zajlott az ETA számos tagja elleni nagyszabású per, amelynek során az ETA több tagját halálra ítélte a spanyol diktátor, Francisco Franco bírósága. A csendőrök a katonákon és a rendőrökön kívül az ETA tagjai szerint mindig a spanyol elnyomást jelképezték, és közülük került ki merényleteik több mint 800 halálos áldozatának többsége. Az ETA legutóbb július 9-én, Baszkföldön robbantotta föl a baszk szocialista párt durangói irodáját.
Meghalt Kiss Gy. Csaba
