Nem tud félretenni a magyar lakosság

A hitelek drágulása miatt nem tudunk félretenni a nehezebb napokra. Tíz magyar családból hat örülhet, ha hó végéig kihúzza a fizetéséből. A BAR-listán lévő adósok száma hónapról hónapra emelkedik, mint ahogy a kilakoltatások is szaporodnak. A családok utcára kerülését a politika megállíthatná, mégsem teszi – állítják az Otthonvédők tagjai. Karsai József szocialista képviselő szerint az országot már a bankok irányítják, nem a kormány.

PSZÁF-figyelmeztetés. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnap kijelentette: valamennyi pénzügyi intézménytől elvárja, hogy betartsa az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó vállalását. Az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó intézkedések ma lépnek hatályba. A pénzügyi szolgáltatók vállalták, hogy szeptember 30-ig nem élnek egyoldalú szerződésmódosítási jogukkal, kivéve, ha rendkívüli körülmény indokolja, de ebben az esetben egyeztetnek a felügyelettel. A figyelmeztetést az indokolta, hogy napokban olyan híreket lehetett hallani, hogy augusztustól több hitelintézetnél is növekednek a lakosságifolyószámla-vezetés költségei.

Tíz magyar családból hat egyik hónapról a másikra él, s egy fillért sem tud félretenni – derül ki az Aviva Életbiztosító legfrissebb felméréséből. Az elszegényedés mára olyan mértéket öltött, hogy az emberek nagy része tehetetlenül áll a váratlan kiadások előtt. Az Aviva szerint a megtakarítások elapadásának egyik legfőbb oka a törlesztőrészletek megemelkedésében keresendő. A magyar megkérdezettek negyede nyilatkozta azt, hogy azért nem tud félretenni, mert sokkal többet visz el a havi részlet, mint korábban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusra vonatkozó számaiból is kitűnik, hogy egyre kevesebb pénzt tesznek félre az emberek. A júniusban elhelyezett forintbetétek összege 37,9 milliárd volt a májusi 74,3 milliárd után, a devizabetét pedig 29,6 milliárd forint volt, míg májusban 59,4 milliárdot tett ki. Ám a lakosság hitelfelvétele élénkülni látszik, főként a forinthitelek előretörése miatt. A lakossági hitelfelvétel közel kétszerese volt a májusinak, s így 26 milliárd forintot ért el. Az MNB adatai szerint júniusban a lakáscélú hitelek állománya 3936 milliárd forint volt, szemben a májusi 4033 milliárd forinttal.
A pénztelenség a hitelek törlesztésénél is jól látszik. A központi hitelinformációs rendszert (KHR), régebbi nevén BAR-listát üzemeltető BISZ Zrt. legfrissebb adataiból kiolvasható, hogy csak az idén 100 ezerrel nőtt azok száma, akik több mint 90 napja tartoznak legalább egy minimálbérnyi összeggel. Június végén már több mint 700 ezer adós volt a listán. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője az Otthonvédők civil szervezet legutóbbi fórumán közölte: az idén már közel 15 ezer otthon került kalapács alá azért, mert a tulajdonosaik nem tudták fizetni a törlesztőrészletüket. A fórum szervezője szerint a politikai akarat hiánya miatt nem vet véget a kormány a kilakoltatásoknak, ezért le kell váltani a neoliberális érdekeket szolgáló vezetést.
– A kilakoltatásoknál rengeteg visszaélés történik – jelentette ki Mészárosné Győrvári Bella, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke. Gyakran előfordul, hogy az ingatlanok jóval a piaci ár alatt találnak gazdára, így nem elég, hogy a család fedél nélkül marad, még az adósságot is tovább kell cipelniük. Sőt vannak olyan hitelfolyósító cégek is, amelyek direkt az adósok bebukását szeretnék elérni, mert valójában az otthonukra pályáznak. Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az APEH-nak meg kellene vizsgálnia azokat a cégeket, amelyek megveszik, majd néhány napon belül továbbadják a bedőlt hitel miatt eladott vagy elárverezett lakásokat. Török szerint vagyonosodási vizsgálatot kell indítani a cégek vezetői ellen. Róna Péter közgazdász szintén úgy gondolja, hogy sürgősen véget kell vetni a kilakoltatásoknak. – Azért kell leállítani ezeket, mert egy mélységesen egészségtelen gazdasági helyzetnek és szerkezetnek a következményei- közölte. Róna szerint a kormány által kezdeményezett magatartási kódex, amely a bankok működését lenne hivatott etikus keretek között tartani, nem alkalmas a helyzet normalizálására. – Egy jogállamban jogi eszközökkel kell szabályozni a bankokat, nem kódexekkel – közölte. A közgazdász szerint a pénzintézetek gyakorlatát sürgősen felül kell vizsgálni, mert évek óta túlszámláznak. – A svájci frank bankközi kamatlába most 0,4 százalék, a magyar adós ennek a bankközi kamatlábnak a hússzorosát fizeti. Ez a hússzoros szorzó körülbelül 60 százalékkal több, mint amit egy cseh fogyasztó fizet hasonló kölcsönért – állítja Róna Péter.
Karsai József elmondta, ma már nem a kormány, hanem a bankok irányítanak. A politikus az 1000 milliárd forintos megszorítások ésszerűségét is kétségbe vonta. – Mi értelme volt a megszorításoknak, ha az emberek nem érzik a devizahiteleik törlesztőrészleteinek csökkenésén, hogy erősödött a forint, a vásárlóerejük azonban jelentősen visszaesik, nehéz helyzetbe hozva ezáltal a vállalkozásokat? – tette fel a kérdést Karsai