Péczka Barnabás, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség nemzetközi hulladékelszállítási osztályvezetője a Délmagyarország című lapnak a napokban arról nyilatkozott: Bajorország és Baden-Württemberg tartomány is visszaszállította magyarországi szemetének közel hatvan százalékát, de többre nem hajlandók. Arra hivatkoznak, hogy ők már egyszer fizettek a lerakásért. A további tárolásról és a feldolgozásról pedig valószínűleg azoknak kell gondoskodniuk, akik a pénzt átvették, és az illegális üzletet megkötötték a németekkel – fűzte hozzá az osztályvezető.
Mint ismert, korábban mintegy 4100 tonna német háztartási hulladék érkezett az országba, 3200 Baden-Württembergből, 900 Bajorországból. Az országban felhalmozott német hulladék ráadásul rátesz egy lapáttal arra a szemétmennyiségre, amely a magyar háztartási hulladékból gyűlhet össze. Az önkormányzatok ugyanis nyolc éve tudnak arról, hogy az idén minden olyan hulladéklerakót bezárnak, amelyik nem felel meg az uniós előírásoknak; sok helyen viszont még el sem kezdődött az elavult telepeket helyettesítő regionális hulladékkezelő központok építése.
A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) adatai alapján a bezárások legsúlyosabban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyét, valamint Pest megye északi részét érintik. Úgy vélik, a késlekedés oka a környezetvédelmi szervek erőtlenségében és a költségvetési források konzekvens megvonásában keresendő. Az önkormányzatok esetében a komoly szankció hiánya csak bátorításként szolgálhatott arra, hogy ne rendezzék a hulladékgazdálkodás kereteit, és számos kistelepülésen természetesen az erőforrások hiánya is gondot jelentett – írja nemrégiben kiadott közleményében a szervezet.
Mivel évente 70-80 millió tonna hulladék keletkezik Magyarországon – amelyből évi 4,5-4,8 millió tonna a települési szilárd hulladék –, a szervezet szerint kétséges, hogy az eddigi 150 lerakóból megmaradt 75 el tudja látni ugyanezt a tárolási feladatot. A Humusz megjegyzi: ha igen a válasz, akkor felmerül a kérdés, hogy miért volt szükség ennyit fenntartani, hiszen azok mind a környezetre, mind az egészségre károsak. A szövetség szerint aggodalomra adhat okot az is, hogy bár ideiglenesen meg tudják oldani az átirányítást, a korábbi minisztériumi információk szerint összesen öt-hat évre elegendő lerakókapacitás áll most rendelkezésre. Megjegyzik: a sok helyen még meg sem kezdett fejlesztésekkel elméletileg 2020-ig tudnák fedezni az igényeket, tehát ez sem nyújt távlati megoldást.
A Humusz azt jósolja: a szemétszállítási díjak drasztikusan emelkednek majd, mivel 2001 óta a hulladéklerakási díjakat kötelező úgy megállapítani, hogy az fedezze a hulladékkezelés teljes költségét, beleértve a lerakók lefedését és utógondozását. Közleményük szerint néhány településen akár tízszeres áremelkedés is várható. A környezetre azért is különösen káros a korszerű lerakók hiánya, mert tovább terjed az illegális szemétlerakás, amely álláspontjuk szerint nemcsak esztétikai problémát jelent. Nagyon gyakran ugyanis éppen a nem vagy csak nagyon drágán befogadott veszélyes hulladékot helyezik el így, illetve a kukába be nem férő elektronikai hulladékot, háztartási gépeket. Ezekből a veszélyes anyagok a csapadékkal bemosódnak a földbe, amit aztán a környező szántóföldek növényei felszívnak, eljuttatva a mérgeket egészen a háztartások asztaláig. Felkerestük az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget (OKTVF) is, hogy megtudjuk, valóban ilyen mérvű elmaradásban van-e Magyarország. A szervezet szerint 2009. július közepén az országban hetven hulladéklerakó működött, öt új lerakó átadása és kilenc bővítése pedig a közeljövőben várható. Az 1980-as években megközelítőleg még 3000, 2002-ben 1367 hulladéklerakó üzemelt, és 2009. július 16-tól ezek száma hetvenre csökkent. A nyolcvanas–kilencvenes években használt lerakók zöme a hatóság szerint azonban kis kapacitású „faluszéli” lerakó volt, a most működő hetven korszerű telep pedig jelentős részben regionális, nagy befogadóképességű. Az OKTVF leszögezte: a jelenleg rendelkezésre álló lerakók összkapacitása ennek ellenére több évre elegendő a hazánkban képződő hulladék fogadására. A szemétdíjról elmondták: egyes esetekben a nagymértékű díjemelés közvetlen oka az, hogy bizonyos önkormányzatok a hulladékkezelési közszolgáltatási díjakat mesterségesen alacsonyan tartották. A másik ok, hogy a jogszabálynak nem megfelelő, alacsony műszaki színvonalú hulladéklerakók üzemeltetése szükségszerűen olcsóbb a modern, az uniós és a hazai jogszabályoknak megfelelő lerakóknál.
Az OKTVF-től megtudtuk: európai uniós döntés nyomán hazánknak is – legkésőbb 2013. december 12-ig – konkrét hulladékmegelőzési programot kell létrehoznia. A megoldásokat hosszabb időtávban tehát nem a hulladéklerakók folyamatos építése-bővítése jelenti majd, hanem jelentős részben a megelőzési-újrahasználati programok és az anyagában történő, valamint az energetikai hasznosítás. A modern hulladéklerakókról azt közölték: összesen 14, az európai uniós és a hazai jogszabályoknak is megfelelő hulladéklerakó, illetve hulladékkezelő központ van előkészítés, hatósági engedélyezés vagy építés alatt. Néhány még idén ősszel, néhány 2010-ben, de a legkésőbb elkészülő is 2014-ben várhatóan működhet majd. A felügyelet szerint a határidő csúszása egyes esetekben döntően onnan származik, hogy a lakosság a helyi népszavazásokon akadályozta meg a hulladéklerakók helyének kijelölését.
Erdogan
Erdogan megerősítette álláspontját Ciprus kapcsán
